Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az elmúlt hét ismét emlékeztette a piacokat arra, hogy a forint árfolyama továbbra is rendkívül érzékenyen reagál a nemzetközi pénzügyi és geopolitikai folyamatokra. Bár a hazai fizetőeszköz továbbra is viszonylag erős szinteken mozog – és az erős hazai deviza már nem is kedvez a gazdaságnak, ahogy azt már részletesen megírtuk –, a befektetői hangulat most érezhetően romlott a héten. Míg egy héttel korábban még 354,4 forint körül alakult az euró árfolyama, péntek délutánra a jegyzés már a 360-as szint fölé emelkedett.
A hét alapvetően a dollár erősödéséről szólt, amely hagyományosan nyomás alá helyezi a feltörekvő piaci devizákat – köztük a forintot is. A magyar fizetőeszköz esetében így a dollárral szembeni elmozdulás még látványosabb volt, a hét eleji 302 forint alatti árfolyam közel 310-ig emelkedett, közben az euró-dollár keresztárfolyam az 1,18-as szintről 1,16 közelébe csúszott vissza. A befektetői figyelem a hét elején elsősorban a közel-keleti fejleményekre összpontosult, ami ismét jól mutatta, milyen gyorsan képesek a geopolitikai kockázatok átárazni a devizapiaci várakozásokat – ahogy arra Rodic Ádám, az MBH makrogazdasági elemzője felhívta a figyelmet.
A dollár most mindent eldöntött a devizapiacon
A hét során a befektetői hangulatot elsősorban a romló geopolitikai környezet terhelte meg. A Közel-Keletről egymást követték a nyugtalanító hírek: Donald Trump amerikai elnök elutasította Irán válaszát a békeajánlatra, majd arról beszélt, hogy a tűzszünet „lélegeztetőgépen van”, később pedig nyíltan megfenyegette Teheránt azzal, hogy békemegállapodás hiányában az ország könnyen megsemmisülhet. Az ilyen típusú nyilatkozatok a piacokon rendre a biztonságos eszközök felé terelik a befektetőket, ami hagyományosan a dollár erősödését hozza magával.
Ahogy arra Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza rámutatott, a geopolitikai feszültségek ráadásul nem kizárólag a Közel-Kelethez kapcsolódtak. A hét másik érzékeny pontját a Tajvan körüli helyzet jelentette. Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök egyeztetésén utóbbi figyelmeztetést fogalmazott meg, Peking szerint Tajvan helyzetének „nem megfelelő kezelése” könnyen konfliktusokhoz vezethet. Bár a piacok nem számítanak közvetlen katonai eszkalációra, az ilyen kijelentések tovább növelik a globális bizonytalanságot egy amúgy is törékeny nemzetközi környezetben.
A geopolitikai kockázatok emelkedése közben az inflációs félelmek is ismét erősödtek az Egyesült Államokban, ami feljebb tolta az amerikai kamatvárakozásokat. Ez különösen fontos fejlemény a feltörekvő piaci devizák szempontjából, a magasabb amerikai kamatszint vonzóbbá teszi a dolláreszközöket, miközben tőkét szív el a kockázatosabb piacokról. A folyamat látványosan megjelent a devizapiacon is, ahol a dollár fokozatos erősödése mellett ez egyre nagyobb nyomás alá helyezte a forintot.
A hazai monetáris politika oldaláról sem érkezett érdemi támasz a forint számára. Az MNB az eurólikviditást nyújtó FX-swap tenderét a korábbinál mintegy 50 bázisponttal alacsonyabb forintkamat mellett hirdette meg, ami a rövid távú, úgynevezett „forró pénzek” számára kevésbé tette vonzóvá a forinteszközöket. Bár technikai lépésről van szó, a piac érzékenyen reagált rá, hiszen a magas kamatkülönbözet az elmúlt időszakban fontos szerepet játszott a forint stabilitásának fenntartásában.
Mindezek eredőjeként a forint nemcsak az euróval, hanem a dollárral szemben is jelentősen gyengült, miközben a régiós devizákhoz képest is romlott a magyar fizetőeszköz teljesítménye, a forint a héten nagyjából 1 százalékot veszített értékéből a lengyel zlotyval szemben.
Brutális hiány a költségvetésben
A geopolitikai és devizapiaci turbulenciák mellett a hét több fontos gazdaságpolitikai fejleményt is hozott Magyarországon, amelyek külön-külön is komoly piaci figyelmet kaptak. Hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottsága meghallgatta a két új gazdasági minisztert, Kapitány Istvánt és Kármán Andrást. A meghallgatások nemcsak személyi kérdésként bírtak jelentőséggel, hanem azért is, mert a piacok egyre érzékenyebben figyelik, milyen irányba mozdulhat el a gazdaságpolitika egy romló nemzetközi környezetben.
A befektetők számára különösen fontos kérdés, hogy a kormányzat mennyire kívánja fenntartani az elmúlt évek erősen centralizált és összeszerelő üzemű gazdasági modelljét, illetve milyen eszközökkel próbálja kezelni az egyre szűkülő költségvetési mozgásteret. A gazdasági és energetikai miniszter meghallgatásáról itt írtunk, míg a pénzügyminiszter meghallgatását itt összegeztük. Utóbbi egyébként a héten külön arra is felhívta a figyelmet, hogy az új kormány nehéz költségvetési helyzetben vette át az ország irányítását:
a 2026-os hiány a leköszönt kormány becslései szerint is elérheti a GDP 6,8 százalékát, miközben a Fidesz 46-szor módosította az idei büdzsét, és parlamenti jóváhagyás nélkül rendelkezett 2212 milliárd forintról.
Kedden a miniszterjelöltek letették az esküjüket, és olyan hír érkezett Brüsszelből, amely rövid időre javította a piaci hangulatot. Az EUrologus értesülése szerint az Európai Unió néhány héten belül akár 34 milliárd eurónyi forrást is felszabadíthat Magyarország számára, és a következő időszakban több, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!