Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A 2022-es népszámláláskor összesen 3,982 millió lakott lakást találtak az országban, melyek közül 194 ezer, azaz nagyjából minden huszadik épült az utolsó bő évtizedben. Ám voltak területek, amelyek jelentősen felül-, illetve alulmúlták az átlagosan 4,9 százalékos megújulási rátát.
Bár hagyományosan a fővárost tekintik a hazai lakáspiac motorjának, Budapest megújulási rátája (5,6 százalék) alig haladta meg az átlagos szintet.
A fővárosnál sokkal vonzóbbnak mutatkozott a közvetlen szomszédsága: Pest megyében minden tizedik lakás (10,5 százalék) szinte új. Győr-Moson-Sopron azonban ennél is dinamikusabb fejlődést produkált, a nyugati határ közelsége és az iparfejlesztés okán is vonzó megyében a lakott lakások 11,1 százaléka 2010 után épült.
Még egy vármegye tudta e tekintetben megelőzni a fővárost, nevezetesen Vas (5,7 százalék), amit ugyan nem jellemez különösebb iparfejlesztés, de jó bázis az ausztriai munkavállaláshoz. (Mivel ebben a megyénkben az egyik legkisebb a lakásállomány, így itt akár egy ilyen „másodlagos vonzerő” is felpezsdíthette a piacot.)
Az új lakások iránti csekély igény finoman jelzi, ha a gazdaságfejlesztés elmaradása vagy a fejlesztési centrumoktól való túl nagy távolság szinte feloldhatatlan problémákat okoz. Nógrádot, ahol száz lakott lakásból mindössze egy épült 2010 után, mindkét említett ok sújtja. Csak kevéssel jobb a helyzet Békésben (1,4 százalék) és Borsodban (1,5 százalék).
Ugyancsak nem éri el a 2 százalékos megújulási rátát Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (1,7 százalék), amely a két nagy fejlesztési központ, Budapest és Debrecen között fekszik, de egyaránt távol van mindkettőtől. Tolna (1,8 százalék) ugyancsak kiesik a gazdasági vérkeringésből, ennek ellensúlyozására nem elegendő egyetlen meghatározó ipari létesítmény, a Paksi Atomerőmű sem.
Tízből heten városi lakást kerestek
Ha Budapestet nem vesszük számításba, az összeírás akkor is azt mutatja, hogy 2010 után elsősorban városi lakásokat (72 százalék) kerestek az újba költözők. Ám az egyes megyék abban is számottevő különbségeket mutatnak, hogy milyen településtípusokra volt jellemző az új otthonok építése.
E szempontból az egyik végletet Nógrád megye jelenti, ahol – egyedüliként – az új lakások többsége (59,9 százalék) községekben épült. Ezt az arányt legjobban Győr-Moson-Sopron (44,8 százalék), Zala (39,8 százalék) és Fejér (39,4 százalék) közelítette meg, míg a sort Békés (8,1 százalék) zárta, ahol a lakásállomány megújulása szinte csak a városokra szűkült.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!