Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A globális gazdaság új korszakba lépett: a befektetőknek már nemcsak inflációra és kamatokra, hanem háborúkra, energiakockázatokra és politikai döntésekre is figyelniük kell. Emiatt a piacok gyorsabban és kiszámíthatatlanabbul reagálnak, különösen egy erősen összekapcsolt világgazdaságban, ahol egyetlen döntés órák alatt végigsöpörhet a piacokon.
Ez komoly kihívást jelent a vagyonkezelőknek, mert a geopolitikai kockázatok nehezen modellezhetők. A befektetők ugyanakkor „nem vonulnak fedezékbe”, inkább alkalmazkodnak a piaci változásokhoz: új eszközöket keresnek, kockázatot kezelnek, és régiók között válogatnak.
Közép- és Kelet-Európa, benne Magyarországgal, ebből a szempontból különösen érdekes térség. A régió gazdaságai az elmúlt évtizedben gyorsabban növekedtek az európai átlagnál, ugyanakkor a geopolitikai feszültségek és az energiaárak alakulása itt sokszor erősebben érezteti hatását. Magyarország esetében mindehhez most egy további tényező is társul: a közelgő választások, amelyek a befektetők számára mindig fontos jelzést adnak arról, milyen gazdaságpolitikai irány várható a következő években.
Ebben az összetett helyzetben beszélgettünk a Wood & Company két szakértőjével, Raffaella Tenconi vezető közgazdásszal és Pleschinger Gyula magyarországi privátvagyon-kezelési vezetővel arról, hogyan látják a világgazdaság és a régió kilátásait. A beszélgetés során szóba került a geopolitikai kockázatok hatása a befektetési döntésekre, a közel-keleti konfliktus gazdasági következményei, a globális tőke mozgása, valamint az is, milyen forgatókönyvek képzelhetők el a magyar gazdaság számára a következő években.
A geopolitika átvette az irányítást a piacokon
Ma az egyik legfontosabb különbség a korábbi időszakokhoz képest az, hogy a geopolitika sokkal közvetlenebbül hat a pénzügyi piacokra – adta meg a beszélgetés alaphangját Pleschinger Gyula, amikor azt kérdeztük, a háborúkkal terhelt nemzetközi környezetben melyek a legnagyobb kihívások a vagyonkezelői és a befektetői piac számára.
Mint fogalmazott, húsz évvel ezelőtt a gazdasági elemzések elsősorban jól mérhető adatokra épültek: nyersanyagárakra, idősorokra, makrogazdasági modellekre és vállalati fundamentumokra. Ezek alapján az elemzők viszonylag stabil következtetéseket tudtak levonni. A geopolitikai kockázatok viszont egészen más természetűek.
Egy háború vagy diplomáciai konfliktus esetében nincs elegendő információ arról, mi történik a háttérben, milyen tárgyalások zajlanak, vagy milyen stratégiai döntések születnek a kulisszák mögött. Ez azt jelenti, hogy a befektetési döntések sokkal inkább valószínűségeken és feltételezéseken alapulnak. „Korábban gazdasági modellekre és fundamentális elemzésre támaszkodtunk, ma viszont olyan kockázatokat kell értelmezni, amelyekhez sokszor katonai vagy geopolitikai szakértelemre lenne szükség” – erősítette meg.
Ennek ellenére szerinte a befektetőknek nem szabad kivonulniuk a piacokról. A történelem azt mutatja, hogy az időzítés rendkívül nehéz. Felidézte, hogy a 2008–2009-es pénzügyi válság után sok befektető évekig nem hitte el, hogy tartós bikapiac kezdődött a részvények számára, és emiatt komoly hozamoktól estek el. „A tanulság, hogy a teljes kivonulás ritkán jó stratégia. A bizonytalanság inkább azt jelenti, hogy a portfóliókban óvatosabban kell kezelni a kockázatot, és nagyobb hangsúlyt kell helyezni a diverzifikációra” – vont mérleget Pleschinger Gyula.
Raffaella Tenconi ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy
a befektetők egyik legnagyobb hibája gyakran a döntések elhalasztása.
„A legrosszabb pénzügyi döntés gyakran az, amelyet félelemből egyáltalán nem hozunk meg” – fogalmazott. Szerinte a befektetőknek tisztában kell lenniük saját kockázattűrésükkel, de hosszú távon a készpénzben ülés általában nem jó stratégia.
A Wood & Companyt 1991-ben alapította Richard Wood brit befektetési bankár prágai központtal, kelet-közép-európai fókusszal. Mára a régió vezető független befektetési bankjává vált. Székhelye Prágában található, irodákat működtet Londonban, Dublinban, Milánóban, Budapesten, Varsóban, Pozsonyban és Bukarestben, Európán kívül pedig New Yorkban és Asztanában (Kazahsztán).
Az elmúlt három évtizedben a vállalat meghatározó szereplővé vált a régióban a részvénykereskedés, befektetési banki szolgáltatások, vagyonkezelés és alternatív befektetési megoldások területén. A vállalat immár zsinórban ötödik éve – 2025-ben is – a legnagyobb forgalmat bonyolítja a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT).
Az intézményi fókusz mellett dinamikusan növekvő privátbanki és vagyonkezelési üzletágat is kiépítettek, amely magánbefektetőket, családi vagyonkezelőket és pénzügyi intézményeket szolgál ki prágai számlavezetéssel Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon.
A bank különösen ismertté vált az alternatív befektetések területén, ahol a befektetők számára hozzáférést biztosít olyan eszközökhöz, mint a kereskedelmi ingatlanok, megújuló energia (európai nap- és szélenergia-projektek, akkumulátoros energiatároló rendszerek), kockázati tőke, magántőke, blockchain-technológia és képzőművészeti alkotások – olyan területek, amelyekhez a régió magánbefektetői általában nem férnek hozzá könnyen. A pénzintézet ezekben az eszközökben saját tőkével is részt vesz, biztosítva az érdekközösséget az ügyfelekkel.
Kérdés, mennyi ideig tart az iráni háború?
A beszélgetés egyik központi témája a közel-keleti konfliktus és annak gazdasági hatása volt. Az utóbbi években az energiaárak többször is kulcsszerepet játszottak a globális infláció alakulásában, ezért a befektetők különösen érzékenyen reagálnak az ilyen eseményekre.
Raffaella Tenconi szerint a jelenlegi konfliktus inflációs hatása elsősorban attól függ, mennyi ideig tartanak a feszültségek. Ha a háborús helyzet néhány hét vagy legfeljebb egy-két hónap alatt lezárul, akkor az inflációra gyakorolt hatás mérsékelt maradhat. Ilyen esetben az árak legfeljebb néhány tized százalékponttal emelkedhetnek. Egy elhúzódó konfliktus azonban egészen más helyzetet teremtene. Ha az energiaellátás tartósan sérülne, vagy a konfliktus kiterjedne más országokra, akkor az energia- és élelmiszerárak egyaránt jelentősen emelkedhetnének.
A szakértő szerint ilyen forgatókönyv esetén az infláció akár 1-2 százalékponttal is megugorhatna egy éven belül. Ez különösen azért lenne problémás, mert a magasabb energiaárak a gazdasági növekedést is visszafognák.
Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a jelenlegi gazdasági környezet különbözik a 2022-es energiaválság idejétől. Akkor a gazdaságok túlfűtöttek voltak, a kereslet erős volt, és a vállalatok könnyebben át tudták hárítani a költségnövekedést a fogyasztókra. Most a gazdasági növekedés mérsékeltebb, a vállalatok árazási ereje gyengébb, és a munkaerőpiacok is kevésbé feszesek. Emiatt az inflációs sokk is kisebb lehet.
Pleschinger Gyula szerint a piacok jelenleg inkább rövid konfliktusra számítanak. Ezt az is jelzi, hogy a határidős piacokon a hosszabb lejáratú olajárak egyelőre kevésbé emelkedtek. A befektetők többsége arra számít, hogy a konfliktus intenzív, de viszonylag rövid ideig tart. Ha azonban ez a várakozás tévesnek bizonyul, az jelentős piaci korrekciót okozhat.
A piac nem fél, csak újraszámol
De vajon ebben a bizonytalan környezetben a befektetők inkább biztonságos eszközöket keresnek-e, vagy továbbra is hajlandók kockázatot vállalni a magasabb hozam érdekében?
Raffaella Tenconi szerint a piaci hangulat […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!