Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az új kormánytól az elemzők nem várnak részletes programot az első hetekben, egyvalamit azonban biztosnak látnak.
A Tisza Párt elkötelezett az euró bevezetése mellett, és ha egy ország négy-öt éven belül csatlakozni akar az eurózónához, abból már következik egy makropálya. Csökkenő infláció, csökkenő államadósság, szigorú és következetes költségvetési politika. A befektetők pontosan ezt kezdték el árazni a választás másnapján, amikor érdemben lejjebb ereszkedtek a magyar kötvényhozamok.
Mi vár ránk az állampapírpiacon?
„Kérdés, ebből a sokrétű, nem is csak kettős kamatrendszerből hogyan térünk vissza a piaci alapú működéshez” – jegyzi meg Gyurcsik Attila, aki szerint jelenleg piaci kamatot alig fizet valaki, a lakossági hitelezésen belül a jelzálog súlya a legnagyobb, ami támogatott formában működik. De a vállalatok is kamattámogatott programok mentén adósodnak el, tehát ők sem piaci kamatot fizetnek, ez is pénzbe kerül a költségvetésnek. A másik oldalon a megtakarítók pedig a piacinál magasabb kamatokban részesülnek, például lakossági állampapírok tartásával, a költségvetés kamatköltsége itt óriási.
Ebből fakad, hogy az állampapírok hozamának csökkennie kell.
Elég ránézni, mi történt az állampapírpiacon a választás másnapján: a befektetők láthatóan elfogadták az euróbevezetést és az ehhez kapcsolódó makrogazdasági pályát, jelentősen lejjebb is ereszkedtek a kötvényhozamok. Tehát ha hiteles gazdaságpolitikát tár elénk a Tisza Párt, akkor azt a külföldi szereplők (is) örömmel finanszírozzák, lényegesen olcsóbban, mint az elmúlt időszakban
– teszi hozzá Gyurcsik.
A német szintet, a 3 százalék körüli hozamot az EconomX-nek nyilatkozó szakértők nem tartják elérhetőnek, a hozzánk hasonló országok, Szlovénia vagy Szlovákia eurós hozamai viszont reális célként jelennek meg. Móró Tamás szerint a költségvetésen belül évente több száz milliárd forint kamatkiadás takarítható meg egy lejjebb kerülő hozamgörbével, ami érdemben növeli a mozgásteret a büdzsében. Ez tompítja azt a hatást, amit az eurózóna-csatlakozáshoz szükséges szigorú fiskális politika egyébként megkövetel.
A lengyel összevetés különösen beszédes. A lengyel tízéves hozam jelenleg 5,5 százalék körül mozog, és ha a Tisza valóban elkötelezett marad az euróbevezetés mellett, a magyar hozamszint ez alá kerülhet. Lengyelországban erős a növekedés, de magas a hiány, Magyarországon eddig közepes hiány mellett volt alacsony a növekedés. Most viszont változás jöhet, szigorúbb költségvetési politikával és javuló növekedési kilátásokkal.
Tankönyvi kudarc a kkv-támogatás
A szakértők a gazdaságpolitika eddigi legnagyobb kísérletét nyíltan bukásnak nevezik. A hazai kis- és középvállalati szektor rendkívül olcsó vagy ingyenes hitelekkel való támogatása nem vezetett versenyképes szereplőkhöz. A forrást sok esetben állampapírba fektették, a rendszer elkényelmesítette a szereplőket, és a kritériumok messze nem voltak objektívek.
Sajnos ez nem volt más, mint járadékvadászat
– fogalmaz Gyurcsik.
A másik, szintén a kkv-kat célzó kísérlet, a forint tizenöt éven át tartó tendenciózus gyengítése ugyancsak kudarcot vallott. A cseh példa azt mutatja, hogy stabil devizával is lehet versenyképes kkv-szektort építeni, nálunk viszont az erős állami támogatás és a gyengülő forint együttese egy széttagolt, küszködő szektort eredményezett. Ráadásul saját deviza tartása az állam finanszírozását is drágította, külső sokkok esetén pedig elképesztően magas árat fizetett érte az ország.
A forint most reálértelemben drága, inflációval kiigazítva nagyjából ott van, mint 2008 tavaszán.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!