Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Bíró-Nagy András azzal kezdte, hogy „a propaganda nem tudta felülírni a valóságot. A jobboldali populista erők, amelyek megerősödőben, jó pozícióban is vannak sok helyen, kell, hogy teljesítsenek az állampolgárok számára, ha a megélhetésről, a jól működő közszolgáltatásokról van szó. Az Orbán-kormány elsősorban azért bukott, mert az a hit tört meg a magyar társadalomban, hogy ők tudnak még jól kormányozni, hogy tudnak még pluszt adni az embereknek”.
A Policy Solutions igazgatója úgy látja,
a legnagyobb stratégia hiba a Fidesz részéről az volt, hogy kifejezetten alábecsülte annak a jelentőségét, hogy az Európai Unióval mennyire fontos megállapodni, mennyire fontosak az uniós pénzek, mennyire fér bele úgy kampányolni, hogy nincs mit átadni. A magyar gazdaság stagnálásához hozzájárult, hogy fontosabbnak tartották az ellenségkép-építés stratégiáját, mint azt, hogy a saját politikai pozíciójuk érdekében megállapodjanak és hazahozzák az uniós pénzt.
Bíró-Nagy András szerint a Tisza Párt részéről az a tanulság, hogy „sikerült fókuszáltan tartania a kampányát azokra a témákra, amelyek az embereket valóban érdeklik. Az embereket az alacsony fizetések, a magas árak, a nem működő egészségügy, a korrupció, és hasonló kérdések érdeklik. Ezek sokkal jobban érdeklik, mint az, hogy mi van Ukrajnával, vagy mekkora a háborús veszély. A Tisza kampánya alapvetően azokra a kérdésekre fókuszált, amelyek az emberekkel rezonáltak.”
Unger Anna úgy vélekedett, hogy
tankönyvileg mindkét szereplő hozta azt, amit a politikatudomány a választási autokráciák sikeréről és bukásáról le tud írni.
A politológus a kormányhatalom fenntarthatóságának három lábát sorolta fel:
- Bürokratikus láb – „az államigazgatást a párt alá rendelni, ha kell, akkor pártérdekeknek megfelelően működtetni.
- „Minimalizált mértékben került alkalmazásra” az erőszakszervezetek és az elnyomó állam hatalmának bevetése.
- Ha viszont a financiális láb megszűnik, akkor bajba kerül az autokratikus alrendszer. „Ahogy tűnt el a gazdasági lába a rezsimnek, és nem csak a polgárok felé, a lojalitási láncok meggyengültek” – mutatott rá Unger Anna.
A politológus hozzátette, a rendszer, ahelyett, hogy lazított volna, az változások hatására elkezdett bekeményíteni. Unger Anna a Tisza Párt győzelméről elmondta, a magyarhoz hasonló rendszerekben négy, a sikerhez szükséges tényezőt szoktak említeni:
- A szavazók többségének egységbe tömörülése, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a rendszertől.
- Politikai bátorság a vezető részéről.
- Elszántság abban, hogy monomániásan végig mennek az úton.
- Van stratégia. A négy évvel ezelőtti ellenzéki helyzethez képest most világosan volt egy cél.
László Róbert úgy vélekedett, alapvetően gazdasági természetű volt a kormány problémája, 2022 után azt érezhették az emberek, hogy nem tudnak előrébb lépni. A másik a stabilitás igénye: „Ez a párt, ez a pártállam, ez a klientúra biztosította a stabilitást rengeteg embernek. Ez kiszámítható volt, és amíg jutott pénz kenyérre, cirkuszra, rendben voltak. A harmadik, hogy sokáig nem volt alternatíva, vagy akik voltak, nem voltak meggyőzőek”.
Ez a három 2022 után elkezdett megbicsaklani. Leginkább a gazdasági láb, majd ettől nem függetlenül a stabilitás is, és ebben a helyzetben megérkezett az alternatíva
– foglalta össze a választási szakértő.
László Róbert a szerencsefaktorra is felhívta a figyelmet: „Ezek mind egyszerre történtek. A Fidesz sok mindent megtett, hogy korrigáljon, de nem működtek az eszközei, Magyar Péterről minden lepattant, és elhagyta a Fideszt a szerencséje is. 2010 és 2020 között hajnalig tudnám sorolni, hogy hányszor volt egyszerűen mázlija a Fidesznek. 2014, netadó tüntetés, kénytelenek visszatáncolni, kitiltási botrány, később Simicska Lajos dezertálása, majd időközi választás Veszprémben, ahol a Fidesz elveszítette a kétharmadát, utána Tapolcán a Jobbik megszerezte az első mandátumát. Összeomlás, mindjárt vége az egésznek – hitték sokan. Jött a migrációs válság, ami megmentette Orbán Viktort. Úgy kezelte, ahogy a többség elvárta tőle, abban volt politikai teljesítmény.” Később a Gyurcsány-tényező is segítette a pártot, pedig 2018-ban majdnem az 5 százalékos küszöb alatt maradt a Demokratikus Koalíció.
Ezzel szemben „2024 után az ág is húzta a Fideszt. Gyurcsány Ferenc lemondott és távozott a politikából. Donald Trumpban nagyon bíztak, hogy legalább eljön Budapestre. A Meta és a Google betiltotta a politikai hirdetéseket, amivel elképesztő hátrányba került online a Fidesz, előtte pénzért brutális eléréseket vettek”. Ami pedig a kihívót illeti, László Róbert kijelentette: „Orbán Viktor óta ilyen tehetséges politikus nem tűnt fel Magyarországon. Az, hogy ilyen jó képességű kihívó érkezett, az ellenzék szerencséje, és a Fidesz nagy pechje”.
Az elmúlt két év legnagyobb innovációja az volt, ahogyan Magyar Péter felépítette a saját beágyazottságát az országban, és mozgalmi jelleget adott a Tiszának. A legjobb indikátora annak, hogy mi volt a különbség a két párt kampánya között, az utolsó hét. Orbán Viktor négy rendezvényt csinált, mindegyiket nagyvárosban, miközben Magyar Péter huszonkilencet, a legkisebb településektől a megyeszékhelyekig
– hívta fel a figyelmet Bíró-Nagy András, megjegyezve, hogy a közösségi médiát Magyar Péter minden korábbinál színvonalasabban használta, viszont önmagában kevés lett volna az algoritmusok nyelvének értése, ha az emberek nyelvét nem értette volna.
A legveszélyesebb aknák a Tisza Párt előtt
László Róbert a Magyar Péterék előtt álló kihívásokról elmondta: […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!