A kopott, félig behúzott kapu mögött mozdulatlan sorompó áll. Áram nincs a telephelyen, így amikor valami miatt mégis beengednek valakit – mint most a gazdasági igazgatót, aki negyed kilenc körül állt meg a főbejáratnál egy bordó autóval –, a szolgálatos műszakvezetőnek ki kell jönnie a fehér portabódéból, és két kézzel fel kell húznia a sorompót.

17
A kerítés mögött, a háttérben különböző tartályok sorakoznak. Van köztük újszerű, de van, amelyikről már pattog a fedőréteg. Mögöttük hol jobb, hol rosszabb állapotú csővezetékek futnak, a tartószerkezetek egy része rozsdás. Egy épület oldalán a vakolat lepotyogott. A nap süt, szellő is van, de a szag, amiért 2024 nyarán hetekig Miskolcot is ellepte a panaszlavina, most nincs. Teljes a csönd. A gyárból az elmúlt hónapokban már egyáltalán nem szűrődik ki termelési zaj.
Az első érkezők civilben jöttek. Semmit nem hoztak magukkal, csak önmagukat. Álldogálnak a bejárat előtt, beszélgetnek, időnként mosolyognak, egy-egy sötét humorú poénnál még fel is nevetnek, de a beszélgetések témája gyorsan visszafordul arra, hogy melyikük miből él. Ki mennyit tudott félrerakni, mennyit bír még kihúzni, és mit lehet kezdeni azzal, hogy papír híján hivatalosan mindenki még ma is az SPL Europe Kft. alkalmazottja, miközben a decemberi félhavi fizetés óta, amit februárban kaptak kézhez, nem kaptak egy forintot sem.
Illik a helyzet abszurditásához, hogy a még megérkezett, csúszott fizetéseket – köztük a szeptemberi félhavi és az októberi egész havi bért – nem is maga a munkáltató, hanem egy Sirius Product Kft. nevű cég utalta át a dolgozóknak, „SPL Europe munkabér” megjelöléssel. A két vállalat között a cégjegyzék szerint tulajdonosi kapcsolat nem kimutatható, mindössze annyi köti őket össze, hogy mindkettő a Kiss cégcsoport sajóbábonyi ipari parkjában működik.
A félhavi bér, ami egy nap alatt elúszott
Az éhségsztrájkra érkezett egy középkorú hölgy is, aki távolabb a csoporttól egy másik kolléganőjével beszélget a helyzetről a murvás parkolóban. Egy asszony a gyerekei korabeli egyik férfi mellett áll, pirosra csípte arcát a szél. A január 30-án, hivatalosan is bejelentett csoportos leépítéssel küldték el, ami 83 embert érintett egyszerre, de addigra már fél éve bizonytalan volt a dolgozók sorsa.
A cég tavaly nyáron kezdte csúsztatni a béreket, szeptember végétől több területen állásidőt rendeltek el – ez azt jelentette, hogy a dolgozóknak egy része már nem járt be, de hivatalosan még alkalmazottak voltak, és elvileg az alapbér járt nekik. Október eleje óta gáz sincs a telephelyen, így fűtés és meleg víz sem az épületekben. Októberben a cég bejelentett egy létszámcsökkentést, amelyet a január végi csoportos leépítés zárt le, majd két héttel később, február 13-án megindult a felszámolási eljárás.
Ha nem anyukámmal laknék, akinek van nyugdíja, miből ennék?
– kérdezi.
A hölgy utoljára februárban kapott félhavi fizetést, még a decemberi munkájáért.
„Egy nap alatt el is tűnt az a pénz” – teszi hozzá. A mellette álló férfi bólint. A fizetés nélkül maradt dolgozók nagy része ugyanis baráti és családi segítségből tengeti a mindennapjait, így amikor megkapták a pénzt, akkor igyekeztek törleszteni a kapott segítséget.
Egy másik férfi nemrég elveszítette a második új állását is. Mindegyik azért csúszott ki a keze közül, mert nem tudta bemutatni a kilépőpapírjait az előző munkáltatótól. Hivatalosan még mindig az SPL Europe foglalkoztatja. Ő elsősorban csak azt szeretné, ha végre tovább tudna állni, már a ki nem fizetett bére sem érdekli.
Egy idősebb urat, akinek már csak két-három éve lett volna nyugdíjig, ennél sokkal jobban érdekli a hiányzó bére, sőt azon túl követeli visszamenőleges béremelés-különbözetét – a cég hivatalosan minden év elején bért emel, a korábbi években ez úgy működött, hogy május környékén lett hivatalos az emelés mértéke, amit megkaptak visszamenőleg, a tavalyi évben, állítása szerint, viszont csak papíron történt meg a béremelés –, az elmaradt nyaralási pénz, többhavi SZÉP-kártya-juttatás, nyolchavi végkielégítés annak, aki a védett korú nyugdíj előtti sávba esett.
Nagyjából négymillió forinttal tartoznak fejenként
– mondja, de hozzáteszi, hogy csak a saját helyzetéből indult ki, úgyhogy elképzelhető, hogy van, akinek valamivel több vagy kevesebb.
Egy másik férfi hét hónapra van a nyugdíjától. A csoportos leépítésben ő is ott volt.
Egy harmadik azt mondja, hogy nem fog nyilatkozni névvel, arccal. Nevet, elfordul. „Majd még a végén engem fognak elvinni” – mondja. Szerinte aki nyíltan a munkáltatójára panaszkodik, az sehol nem kap többet munkát. „Nem nagyon merek beszélni. Aki a munkáltatójára köp, az nehezen fog tudni elhelyezkedni” – fogalmaz.
Nem jöttek be az indiai tulajdonos számításai
A céget 2008-ban alapította a Kiss Lászlóhoz tartozó Kiss cégcsoport, miután megvásárolta az Észak-magyarországi Vegyiművek (ÉMV) eszközeit és termékportfólióját. Az ÉMV a nyolcvanas években még a – később a Molba beolvadt – Tiszai Vegyi Kombináttal, illetve a Borsodi Vegyi Kombináttal (ma BorsodChem) hasonló méretű konglomerátum volt.
A G7 szerint a tulajdonosváltás után Kischemicals Kft. néven működő vállalatban 2015-ben vásárolt 70 százalékos részesedést az indiai tulajdonú VR Chem, majd 2019-ben teljes mértékben indiai kézbe került. Az így létrejövő cég 2020-ban jelentős kapacitásbővítést hajtott végre, amihez 4,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott egyedi kormánydöntés formájában.
2023 óta 100 százalékban a Shiva Pharmachem Ltd. tulajdona. A 24.hu értesülései alapján a Shiva Pharmachem azzal indokolta a befektetését, hogy egyre kevesebb foszgénező kapacitás van Európában (a foszgénes növényvédő szerek ugyanis a gyár termékportfóliójának fontos részei), miközben a világ élelmiszer-fogyasztása 2050-re várhatóan megduplázódik. A Sajóbábonyi Vegyipari Park infrastruktúráját és a környék humánerőforrás-bázisát a cég megfelelő alapnak látta a kiszámítható növekedéshez. A vegyipari park jelenleg több mint 45 vállalkozásnak ad helyet, és a Sajóbábony Integrált Településfejlesztési Stratégia szerint „az ország harmadik legjelentősebb vegyipari centruma”.
A Shiva Pharmachem számításai azonban nem jöttek be, ugyanis a cég 2023 óta veszteséges. Abban az évben a veszteség 925 millió forint volt, 2024-ben pedig már közel 1,4 milliárd forintot tett ki.
A felszámoló, akit nem lehet elérni
A cégnél 2026. február 13-án indult meg a felszámolási eljárás, miután a kötelezettségei 16 milliárd forintra rúgnak – ez 2020-hoz képest több mint kétszeres növekedés, és az éves nettó árbevétel közel kétszerese. Az adósság nagyobbik fele, mintegy 9 milliárd forint, az indiai anyavállalat, a Shiva Pharmachem Ltd. felé áll fenn, további 7 milliárd forint a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának szuperkedvezményes kölcsönéből származik.
A felszámolóbiztost, a BS Gran Consulting Kft. képviselőjét a dolgozók azóta nem nagyon érik el.
Három e-mailt küldtem neki, meg elküldtem postai úton a leszámolópapíromat, azonnali hatállyal, át se veszi
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 

