A Nemzeti Választási Iroda (NVI) 15 órás adatai szerint az országgyűlési választáson a lakóhelyük szerinti szavazókörben névjegyzékbe vett 7 303 661 szavazó 66,01 százaléka szavazott eddig.
A 2022-es országgyűlési választáson (8 215 304 jogosult) 15 órakor 52,75 százalékos részvételről számolt be az NVI. A 2024-es EP-választáson (7 803 555 jogosult) 15 órára a szavazók 42,04 százaléka jelent meg.
A részvételi rekordot jelentő 2018-as választásokon délután 15 órakor a választók 53,64 százaléka szavazott le. Akkor végül 70,22 százalékos részvétellel zárultak az urnák.
Ez az adat még a teljesen más, kétfordulós választási rendszerben rekordot tartó 2002-es, második fordulós részvételi rekordot is magasan veri, pedig akkor az urnazárásig a szavazók 73,51 százaléka adta le a voksát.
Az idei részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő:
- Bács-Kiskun vármegye: 64,15 százalék,
- Baranya vármegye: 63,67 százalék,
- Békés vármegye: 65,17 százalék,
- Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: 60,08 százalék,
- Csongrád-Csanád vármegye: 66,31 százalék,
- Fejér vármegye: 67,59 százalék,
- Győr-Moson-Sopron vármegye: 68,38 százalék,
- Hajdú-Bihar vármegye: 63,33 százalék,
- Heves vármegye: 65,15 százalék,
- Jász-Nagykun-Szolnok vármegye: 63,30 százalék,
- Komárom-Esztergom vármegye: 66,09 százalék,
- Nógrád vármegye: 62,21 százalék,
- Pest vármegye: 69,67 százalék,
- Somogy vármegye: 64,17 százalék,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: 60,33 százalék,
- Tolna vármegye: 63,80 százalék,
- Vas vármegye: 67,17 százalék,
- Veszprém vármegye: 67,63 százalék,
- Zala vármegye: 66,43 százalék.
Budapesten 15 óráig a jogosultak 69,23 százaléka járult az urnákhoz.
A rekordot már semmi sem veszélyezteti
Fodor Gábor szerint a 15 órás számok alapján a részvételi rekord megdöntése már biztosra vehető.
Ezekből a számokból úgy látom, hogy a rekord mindenképpen meglesz, nem tud annyira csökkenni, hogy a rekord ne legyen meg
– mondta az elemző, aki még egy jelentős késő délutáni lassulás esetén sem tartja lehetségesnek, hogy a végeredmény ne haladja meg a korábbi csúcsokat.
Meglátása szerint ha a jelenlegi trend akár lassuló ütemben is folytatódik, a végső részvétel 75–80 százalék között alakulhat. Ha viszont a dinamika kitart, akár a 80 százalékos szintet is elérheti. Fodor Gábor maga 80 százalék körüli végeredményre számít – ami nemcsak a 2022-es 70,22 százalékos csúcsot, hanem a 2002-es második fordulós, 73,5 százalékos történelmi rekordot is bőven meghaladná.
„Öles léptekkel” haladunk a kétpárti Parlament felé
Az elemző szerint a magas részvétel legfontosabb politikai következménye a kis pártok helyzetének drámai romlása.
Öles léptekkel haladunk a kétpárti parlament felé
– fogalmazott Fodor Gábor.
Kifejtette, hogy 75-80 százalékos részvétel esetén a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt már egyértelműen veszélyzónában van, 80 százalék fölött pedig a Mi Hazánk Mozgalom bejutása is kérdésessé válhat.
Minél inkább megyünk fölfelé a számokban, annál inkább kétpárti parlamentre kell számítanunk
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!