Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Lapunknak az ötödik Orbán-kormány nagy visszatérője, a volt uniós biztos arról is beszélt, hogy
- mi áll „Brüsszel elfoglalása” mögött;
- a kormányra vagy az ellenzékre lehet veszélyes Magyar Péter;
- milyen eredménnyel lenne elégedett a június 9-i választásokon;
- mit gondol a magyar euróról;
- mennyire volt hatékony az uniós források felhasználása;
- mit jelentenek a nemzeti érdekek az európai integráció árnyékában;
- csatlakozunk-e az Európai Ügyészséghez;
- milyen nyomot hagyott maga után az uniós biztosként eltöltött éveiben;
- miről szokott vitázni Orbán Viktorral;
- mit gondol az EU-csatlakozás miniszterelnökéről, Medgyessy Péterről, illetve az utódairól, Gyurcsány Ferencről és Bajnai Gordonról;
- ki tekinthető a 20 éves uniós tagság legnagyobb nyertesének.
„ El kell foglalnunk Brüsszelt!” Ha egy ország miniszterelnöke 20 évvel az uniós csatlakozás után ezzel a jelmondattal készül az európai parlamenti választásokra, kijelenthető, hogy nem egészen azt kapta az EU-tól, amit várt?
Inkább úgy fogalmaznék, hogy a jelenlegi politikai vonalvezetéssel nagyon nem ért egyet. Összetett kérdés, hogy azt kaptuk-e, amit vártunk, hiszen a Fidesz az európai integrációval kapcsolatban mindig is kritikusan támogató volt, amiben a bírálat mellett az is benne van, hogy mindvégig elkötelezett volt annak léte mellett. Ha felidézzük a 2004-es belépés előtti várakozásokat, akkor sem állítottunk olyat, hogy az Európai Unió a boldogság birodalma, a hazai jobboldali politikusok száját ilyen nyilatkozatok nem hagyták el.
Június 9-i bizonyítványosztásra várva
Öt éve 13 mandátumot hoztak a Fidesz–KDNP konyhájára az EP-voksok, ezúttal félig üres lenne a pohár, ha ennél egy-két képviselőhellyel kevesebbel kellene beérni?
Talán furcsán hangzik, ha azt mondom, akkor is elégedett lennék. A Fidesz mindig toronymagasan nyerte meg az európai parlamenti választásokat: ahogy 2004-ben és 2009-ben ellenzékben, úgy 2014-ben és 2019-ben kormányon.
Nem látok abban semmilyen problémát, ha adott esetben most valamivel kevesebb a mandátum, de ez is a korábbiakhoz hasonlóan fölényes győzelemmel párosul.
Valamelyest árnyalja a képet, hogy Európa-szerte az a tapasztalat, az EP-választásokon a kisebb és extrémebb pártokat felülértékelik a szavazók, a nagyobb politikai közösségeket, így a kormányzó erőket pedig alul. Ez összefügg a rendszerint alacsonyabb részvétellel is.
Sokan az elmúlt 14 év legizgalmasabb „ellenajánlataként” tekintenek Magyar Péterre és a Tisza Pártra. Mit gondol, Varga Judit volt férje a kormánypártokra is veszélyt jelent vagy csak az ellenzékre? Hogy tekint a tevékenységére azóta, hogy a kegyelmi ügy idején kilépett a fényre?
Erre vonatkozó felmérésem nincsen, elsősorban a választókerületemben tapasztaltakról tudok beszélni, illetve azokról az emberekről, akikkel találkozom, amikor járom az országot. Még nem volt szerencsém olyan fideszes szavazóhoz, akit Magyar Péter feltűnése megingatott volna az elköteleződésében. Inkább a másik oldalon látok elbizonytalanodást, az ellenzéki reakciók erre engednek következtetni. Néha a magyar közélet meglepetéssel veszi tudomásul, de ettől még tény, hogy a Fideszben sokszor élénk viták folynak, ami alól ez a kérdés sem kivétel.
Ha már június 9-e és az „elfoglalás”, aznap önkormányzati választásokat is tartanak. Budapestet sikerül visszaszerezniük a kormánypártoknak? Ne feledjük, 2019-ben számos vidéki fellegvárat elveszítettek, mint például Miskolc, Pécs, Szombathely vagy Eger. A megyei jogú városok tekintetében narancssárgább térképre számít? Mi dönthet?
Sok minden dönthet, köztük a részvételi adatok. Izgalmas kísérlet egy napra tenni a két választást, ezzel az önkormányzati az európai parlamentit is felértékeli. Tegyük hozzá, aznap ennél nagyobb csomaggal is találkoznak európai polgárok, miután például Belgium június 9-én helyi, regionális és szövetségi szinten is választ. Bízom benne, hogy jelentősen sikerül javítani a pozícióinkon 2019-hez képest, minél több megyei jogú várost visszahódítva. Budapesten is azt látom, hogy kiváló jelöltünk van, Szentkirályi Alexandra eddig nagyon jól szerepel, kifejezetten szellemes kampányt visz.
Magyar felzárkózás – euró nélkül
Visszatérve az EU-tagságunk 20 évére: hitte volna a csatlakozáskor, hogy 2024-ben sem lesz még eurónk? Vagy inkább vezessék be a többiek a forintot?
Ez utóbbi jó ötlet, csak kicsit bonyolult manőver. Az eurózónának kétségtelenül van számos előnye, de hátránya is bőven akad. Bevallom, akkor nem gondolkodtam azon, lesz-e magyar euró 2024-ben. Az uniós fizetőeszköz egy olyan kérdés, amit nem szabad abszolutizálni. Mindig is azt mondtam, a jókor, jó árfolyamon történő euróbevezetést mindig és mindenkor támogatom, a rossz időpontban, előnytelen csereértéken való csatlakozásnak pedig következetesen ellene vagyok. Az a lényeg, hogy a nemzetgazdaság és a magyar polgárok jól járjanak, ha erre a lépésre sor kerül. Az talán figyelmeztető jel, hogy akadnak olyan, nálunk sokkal tehetősebb EU-tagok, akik köszönik szépen, inkább maradnak a saját fizetőeszközüknél, így például a dánok a koronánál.
A big picture-t tekintve, milyen szerepet játszottak az EU-s források Magyarország gazdasági fejlődésében? Hogyan értékeli az uniós támogatások felhasználásának eddigi hatékonyságát?
Közép-Európában és a többi 2004-ben csatlakozott tagállamban az európai uniós forrásoknak döntő jelentőségük van abban, hogy rendkívül sikeres felzárkózási folyamatot hajtanak végre. Ezt hűen tükrözi, hogy a térség országai, köztük hazánk, már olyan nemzeteket is maguk mögött hagytak, amelyek régebb óta a közösség részei, így például Görögországot vagy Portugáliát. Az EU-s források jelentősége ma relatíve kisebb, hiszen vannak olyan közép-európai országok, amelyek szinte már nettó befizetők, vagy legalábbis közelednek ehhez a státuszhoz. Erre jó példa a Balti-államok közül Észtország, de a visegrádi négyek fejlődési üteme is látványos, beleértve Magyarországét. Gyakorlatilag 100 százalékos forrásfelhasználással a 2014–2020-as ciklusban is a top 3-ban vagyunk. Bízom benne, hogy a 2021–2027-es időszakban is hasonlóan eredményesek leszünk, hiszen ez az első lépés, a nekünk járó keret egészének lehívása. Ezután jön az, hogy az elérhető forrásokat a hatékonyság növelésére, a versenyképesség javítására fordítsuk.
Eközben mennyire sérül az identitásunk, a szuverenitásunk? Meglátása szerint Magyarország megfelelően egyensúlyozza az európai integrációt a nemzeti érdekekkel?
Szerencsére az Európai Unióban mind a mai napig a nemzeti érdekek a meghatározóak. Mindig vannak persze kísérletek arra, hogy legyen egy felettük álló összeurópai érdek, de az Európai Tanács munkájában továbbra is a tagállamok miniszterei vesznek részt, akik a saját jól felfogott érdekeik mentén hozzák meg a döntéseiket.
A magyar kormány is ügyesen védi a nemzeti szuverenitást, vagyis a közös munkában arra koncentrál az együttműködés terén, ami a magyar költségvetésnek is fontos, egyúttal erősíti a felzárkózásunk folyamatát.
Európa-párti, támogató hozzáállás jellemzi például hazánkat a közös agrárpolitika, a kohéziós politika vagy újabban az európai védelmi politika finanszírozását tekintve. Vannak ellenben olyan intézményeink és szakpolitikai prioritásaink, amelyeket a nemzeti önazonosságunk megőrzése érdekében igyekszünk hazai hatáskörben tartani. Meggyőződésem, hogy Magyarország tudatos és jó Európa-politikát folytat.
Visszatérő csatatér Brüsszelben a jogállamiság kérdése. Az eljárás keretében Magyarország több vállalást is tett, de például az Integritás Hatóság felállítása helyett nem lett volna egyszerűbb belépni az Európai Ügyészségbe?
A tárgyalások során ezt soha nem kérte tőlünk az Európai Bizottság, ráadásul az Európai Ügyészség vezetője az első nyilatkozatai egyikében <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!