Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az ingatlan használatának általános korlátjaként szabályozza a jog az úgynevezett szükségtelen zavarás tilalmát. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 5:23. §-a ezt így fogalmazza meg:
A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Szükségtelen mértékű zavarás
Tíz évvel ezelőtt a szomszédjogi szabályozás többlépcsőssé vált: az alapvető rendelkezéseket a Ptk. tartalmazza, míg a speciális kérdésköröket a szomszédjogi törvény részletezi, és mindezt önkormányzati rendeletek, bírósági jogegységi határozatok, illetve alkotmánybírósági döntések egészíthetik ki.
Ami a szükségtelen zavarás fogalmát illeti, már az elnevezéséből is következik, hogy nem minden zavarás jogellenes, csak a szükségesnél nagyobb mértékű.
Kérdés az, hogy hol húzódik a szükséges és a szükségtelen közötti határvonal, mert sok minden zavarhatja a szomszédot, az átnyúló faágaktól kezdve a kutya ugatásáig.
Dobos István ügyvéd szerint a valóban nagy problémát okozó esetek általában az építkezéssel, a zajokkal, a kellemetlen szagokkal, valamint az állatok tartásával kapcsolatosak. A bírói ítélkezési gyakorlat alapján szükségtelen mértékű zavarásról akkor beszélhetünk, ha az a szokásos mértéket meghaladja, ha a zavaró tevékenységet kifejtő a szomszéd érdekeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. A Ptk. ugyanis azt követeli meg, hogy a lehetőségekhez képest legkisebb mértékű érdeksérelmet okozza a használó.
Eb mint konfliktusforrás
A szomszédok közötti egyik legfőbb konfliktusforrást a kutyák ugatása jelenti. Bálint Boglárka szakjogász szerint az indokolatlanul sokat ugató kutya esetén akár azt is feltételezhetjük, hogy valami baja van az ebnek: éhes, szomjas, beteg, fázik, fájdalmai vannak vagy magányos.
Ha felmerül bennünk, hogy a szomszéd kutyájának tartási körülményei nem megfelelőek, úgy lehetőségünk van ezt a települési jegyzőnek mint állatvédelmi hatóságnak jelezni.
A jegyző ezután megvizsgálja az állat tartásának körülményeit, illetve azt, hogy van-e olyan hiányosság, ami problémás lehet az állatvédelmi szabályok szemszögéből. Ilyen hiányosság lehet például az állandó láncon tartás, a nem megfelelő táplálás, a foglalkozás elmulasztása, valamint minden olyan hiányosság, hiba, amit le lehet vezetni az állatvédelmi törvényből és a kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló kormányrendeletből.
A szakjogász szerint van ugyan lehetőségünk arra, hogy akár jegyző, akár bíróság előtt fellépjünk a szomszéd ugatós kutyájával szemben. Kérdés azonban, hogy a hatóság vagy a bíróság által hozott határozat mennyiben és hogyan hajtható végre. Extrém esetben állatkínzás miatt akár büntetőeljárás is indítható, illetve elérhető az állatok elkobzása, ám a legtöbb hétköznapi esetben a jog eszközei korlátozottak a probléma megoldására.
A láncon tartás szabályai
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!