Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az e heti beszélgetés során szóba került, hogy Orbán Viktor „marhaságnak” nevezte Gulyás Gergely nagy visszhangot kiváltó kijelentését. Emellett megvitattuk az országjárások kampányban betöltött szerepét, valamint szó esett a Magyar Péterről szóló, Tavaszi szél című filmről is. Kitértünk arra is, hogy Nagy Attila Tibor milyen reakciókat kapott az Indexen megjelent, Mi a bajom Magyar Péterrel? című véleménycikkére, amelynek folytatása – Mi a bajom Orbán Viktorral? – a jövő héten jelenik meg.
Gulyás hibázott, Magyar rárepült, Orbán mentett
Nagy Attila Tibor szerint komoly kommunikációs hibát követett el Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón. A politikai elemző úgy fogalmazott: a rutinos miniszter ezúttal nem volt felkészülve a 444.hu újságírójának kérdésére, aki tudatos, lépésről lépésre felépített kérdéstechnikával szorította sarokba. A válaszadás során a miniszter bizonytalannak tűnt, és
végül olyan kijelentést tett, amely szerint Magyarország akár megfontolná részvételét az iráni konfliktusban Donald Trump kérésére.
Nagy Attila Tibor rámutatott: erre a mondatra Magyar Péter gyorsan és hatékonyan reagált, politikai támadási felületet találva a kormánnyal szemben. Az elemző szerint ez a helyzet azért is lehet kockázatos a Fidesz számára, mert emlékeztet a 2022-es kampány egyik kulcselemére, amikor Márki-Zay Péter kijelentéseit felnagyítva sikerült azt a benyomást kelteni a választók egy részében, hogy az ellenzéki jelölt katonákat küldene Ukrajnába.
A kialakult helyzet kezelésére Orbán Viktor péntek reggel kényszerült reagálni. A miniszterelnök – szokatlan módon – nyíltan cáfolta saját miniszterének szavait, „marhaságnak” nevezve az elhangzottakat. Nagy Attila Tibor szerint ez ritka a kormányzati kommunikációban, és jól jelzi az ügy súlyát. Úgy látja, a brüsszeli csúcstalálkozót követően újságírói kérdésre adott reakció időzítése már későinek bizonyult, így Magyar Péternek addigra bőven volt lehetősége arra, hogy az ügyet többször is elővegye, és politikailag kihasználja a helyzetet.
Orbán Viktor végül egyértelművé tette, hogy a felvetésnek nincs realitása, utalva arra, hogy Magyarországnak nincs tengere és haditengerészete, így a részvétel eleve nehezen értelmezhető. Nagy Attila Tibor szerint Gulyás Gergely ezt az érvet már a Kormányinfón is megfogalmazhatta volna, ehelyett bizonytalan választ adott.
Az elemző felidézte: korábban előfordult, hogy a miniszterelnök elhatárolódott egy-egy kormányzati szereplő kijelentésétől – például Orbán Balázs esetében –, ám még ilyen helyzetekben sem használt ennyire éles kifejezést, mint most. Mindez arra utalhat, hogy a történtek után Gulyás Gergely komoly belső kritikát kaphatott.
A zaj elnyeli a miniszter kijelentését
Lapunk főmunkatársa, Nótin Tamás szerint Gulyás Gergely „Márki-Zay Péter-díjas” kijelentést tett a Kormányinfón. Úgy látja, a miniszter bizonytalanságát az okozhatta, hogy nem számított egy ilyen újságírói kérdésre, és a válaszadás pillanatában igyekezett úgy fogalmazni, hogy az ne okozzon kellemetlenséget a magyar–amerikai kapcsolatokban. Véleménye szerint Gulyás Gergely elsősorban arra törekedhetett, hogy diplomatikus választ adjon.
Hangsúlyozta: bár ez a szándék érthető, politikai kommunikációs szempontból kifejezetten szerencsétlen mondat született. Orbán Viktor ezt gyorsan és határozottan korrigálta, „marhaságnak” nevezve a kijelentést, majd némileg oldva a helyzetet, el is viccelte azt.
Főmunkatársunk ugyanakkor úgy látja, hogy az ellenzéki oldalon egyelőre nem használták ki jól a kormánypárti hibát. Megjegyezte: ha a Tisza Párt kommunikációs stábjának helyében lenne, intenzívebb kampányt építene az ügy köré. Ehhez képest szerinte elmaradt az erőteljes reakció. Példaként Orbán Anita közösségi médiás megjelenését említette: a Tisza Párt külpolitikai vezetője esetlenül olvasott fel egy előre megírt szöveget egy videóban.
Nótin Tamás szerint ha Gulyás Gergely kijelentése egy-két hónappal korábban hangzik el, a Tisza Pártnak lett volna ideje erőteljesen tematizálni az ügyet a nyilvánosságban. A választások előtti hetekben azonban már olyan mértékű a politikai zaj és az eseménysűrűség, hogy nehezebb egyetlen témára tartósan kampányt építeni.
Úgy véli, bár Gulyás Gergely mondata kellemetlen és kínos a kormány számára, és az ellenzék várhatóan használni is fogja, nem valószínű, hogy olyan súlyú és politikailag meghatározó következményei lesznek, mint amilyeneket elsőre sokan feltételeznek.
Orbán Viktor a biztos témákra épít, a nehéz ügyeket kerüli
Nagy Attila Tibor az országjárásokkal összefüggésben arról beszélt, hogy a március 15-e utáni időszakban látványosan felpörgött a politikai verseny. Túl vagyunk az első héten, amikor már nemcsak Magyar Péter, hanem Orbán Viktor is országjárásba kezdett, ráadásul gyakran ugyanazokat a településeket keresik fel, vagy a miniszterelnök olyan helyszínekre tér vissza, ahol korábban a Tisza Párt elnöke már megjelent.
Az elemző szerint nem meglepő módon gyorsan kialakult a „számháború”: a politikai oldalak egymás rendezvényeinek látogatottságát hasonlítják össze, és képekkel próbálják bizonyítani, hol voltak többen. Kitért Orbán Viktor országjárásának jellegére is:
a rendezvények formálisan nyitottak, hiszen előzetes regisztráció nélkül bárki részt vehet rajtuk, ugyanakkor a részvétel inkább passzív.
A jelenlévők nem tehetnek fel kérdéseket, így a fórumok inkább egyirányú kommunikációt jelentenek. Ezzel szemben – tette hozzá – például Lázár János fórumain lehetőség van kérdések feltevésére, még ha ezek időkerete az utóbbi időben szűkült is.
Tartalmilag is érzékelhető elmozdulás történt Orbán Viktor kommunikációjában a március 15-i beszédéhez képest. Bár a háború, a biztonság kérdése és az Ukrajnával összefüggő témák továbbra is jelen vannak, az országjáráson a miniszterelnök nagyobb hangsúlyt helyez a belpolitikai üzenetekre. Ezek közül kiemelten jelenik meg a családpolitika: rendszeresen szóba kerül a családi adókedvezmény, valamint az anyák adómentességének fokozatos kiterjesztése.
Nagy Attila Tibor rámutatott, hogy ezek az üzenetek elsősorban a kormány számára kedvező témákra koncentrálnak. Nem jelennek meg hangsúlyosan azok a belpolitikai problémák, amelyek nehezebben kommunikálhatók: például a tartósan gyenge gazdasági teljesítmény, az egészségügyben tapasztalható feszültségek vagy az infrastruktúra működésével kapcsolatos gondok.
Erőre kapott Orbán Viktor az országjáráson
Lapunk főmunkatársa felidézte: március 15-én az volt a benyomása, hogy Orbán Viktor fáradtabbnak tűnt, és Lázár János tartotta a nap legdinamikusabb beszédét. Az elmúlt napok országjárásán elhangzott beszédek alapján azonban úgy tűnik, hogy a miniszterelnök erőt merített az ünnepi szereplésből, és kifejezetten élvezi a kampány ezen szakaszát, még a sűrű napirend ellenére is.
Nótin Tamás emlékeztetett arra is, hogy
értékelése szerint március 15-e politikai értelemben döntetlenre végződött:
mindkét oldal teljesítette a maga feladatát, a Békemeneten és a Nemzeti Meneten egyaránt jelentős tömeg vett részt. Már akkor látható volt, hogy a következő időszak a látványról és a „számháborúról” szól majd: a kampányban a mozgósítás és a közhangulat formálása egyszerre zajlik. A rendezvények nemcsak a saját tábor aktivizálását szolgálják, hanem a bizonytalan szavazók megszólítását is, miközben nap mint nap zajlik a politikai erő demonstrálása. Ennek fontos eleme a vizualitás: a tömegek megjelenítése, az esti, látványos események és a fáklyás felvonulások a kormányoldal részéről mind azt az üzenetet erősítik, hogy széles társadalmi támogatás áll mögöttük.
Orbán Viktor beszédeiben továbbra is meghatározó a háború és béke kérdése, valamint Ukrajna, Brüsszel és az ellenzék bírálata. Emellett a miniszterelnök egyre hangsúlyosabban fordul a belpolitikai témák felé is, és konkrét szavazói […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!