Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Magyarország és Németország gazdasági kapcsolatai már évtizedek óta szorosak, amit hazánk uniós tagsága csak megerősített. Budapest és Berlin politikailag is közeledett egymáshoz, aminek szimbóluma a német nehézipar nagyarányú tőkekihelyezése hazánkba. A győri Audi-, a kecskeméti Mercedes- és a debreceni BMW-gyár után a német hadiipar is megérkezett Magyarországra a Rheinmetall révén.
Hazánk gazdasági teljesítménye nagymértékben támaszkodik a német befektetésekre,
ami azonban kényszerpályákat is szül. A hagyományos autóipar, amire az elmúlt két évtizedben a magyar gazdaság épült, nagyjából 2030-ra megszűnik, ezért Magyarországnak új irányokba kell tekintenie.
Az egyik ilyen a kínai, illetve dél-koreai akkumulátorgyárak bevonzása, amelyek így közvetlen összeköttetésbe kerülnek a német autógyárakkal, ami lehetővé teszi az elektromos autók gyártását. A meglévő infrastruktúra nagy előnye lehet Magyarországnak még úgy is, hogy az uniós szinten legalacsonyabb, kilenc százalékos társasági adót kiváltja a 15 százalékos globális minimumadó.
Arról már korábban írtunk az Indexen, hogy az USA kezdeményezésére az OECD-tagországokban idén bevezetett intézkedésnek milyen hatásai lehetnek, azonban a német tőke hazánkba áramlásának a két ország közti politikai viszony is gátat szabhat, amennyiben azok nagyon rossz irányba fordulnának.
A külföldi multinacionális vállalatok az extraprofitadó mellett arra is panaszkodtak az elmúlt időszakban, hogy kormányközeli körökből nyomást gyakorolnak rájuk, hogy adják el hazai vállalkozóknak a leányvállalataik egészét vagy jelentős részét. Ehhez kapcsolódóan a SPAR-ügyről az Indexen is beszámoltunk.
Hogyan változott a német befektetések értéke?
A Bloomberg cikke szerint Magyarország egyre rizikósabb terep a német befektetőknek, és azt az állítást is megfogalmazza, hogy
a német befektetések értéke három év alatt a harmadára esett vissza.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a Németországból érkező közvetlentőke-befektetések értékét tekintve a 2020-as, koronavírusos év jelentett nagymértékű, 1 milliárd 664,6 millió eurós mínuszt, azonban 2021-ben ez az adat már 266,4 millió eurós, 2022-ben pedig 1 milliárd 698,6 millió eurós pluszban volt.
A 2023-as év teljes egészére még csak előzetes becslések vannak, azonban a német közvetlentőke-befektetések értéke valószínűleg jócskán meghaladta a 400 millió eurós pluszt.
Amennyiben a 2020 és 2022 közötti adatokat nézzük, akkor a három év összesített egyenlege 300,3 millió eurós plusz, szemben a 2019-es év 449,5 millió eurós pluszával. A Bloomberg állítása tehát teljesen helytálló, hiszen az elmúlt három, lezárt év összesített eredménye 66,8 százaléka a 2019-esnek.
A politikai feszültségek nem befolyásolták a befektetési kedvet
Azonban az már kérdéses, mennyire lehet messzemenő következtetéseket levonni ebből az adatból. Az uniós csatlakozást követő három évben nagyon nagy volt a német befektetési kedv hazánkban, a 2 milliárd 542,5 millió eurós pluszt hozó 2006-os évet csak a 2 milliárd 594,6 millió eurós hasznot hozó 2011-es tudta felülmúlni.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2024/05/13/magyarorszag-nemetorszag-kulfoldi-befektetok-rheinmetall-gdp/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!