Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Magyar Péter már április 12-i győzelmi beszédében közölte: azoknak, akik a rendszer részei, tartóoszlopai, bábjai voltak, távozniuk kell a közéletből. Mások mellett távozásra szólította fel az Alkotmánybíróság elnökét, megjegyezve, hogy ne várja meg, amíg elküldik őt. A Tisza Párt elnöke egy lapinterjúban pedig a többi alkotmánybírónak is címezve kijelentette: „Meg lehet kérni az embereket, hogy fáradjanak ki az ÁSZ-ból, innen-onnan, az Alkotmánybíróságról.”
A párt választási programja ennél diplomatikusabban fogalmaz:
Biztosítjuk az Alkotmánybíróság és a bíróságok és a Legfőbb Ügyészség függetlenségét, hatékonyabbá tesszük a működésüket.
Alkotmánybírói tagság megszűnése
Az Alkotmánybíróság elnökét az alkotmánybírák közül a parlament választja meg kétharmados többséggel. Az elnök megbízatása az alkotmánybírói mandátumának végéig szól. Miután Polt Pétert 2025 nyarán választották a testület elnökévé, megbízatása még több mint 11 évig tart.
Jelenleg mind a 15 alkotmánybírói mandátum betöltött, legközelebb, 2026. november 15-én Czine Ágnes megbízatása jár le. 2028 decemberében további négy bíró távozik: Hörcherné Marosi Ildikó, Horváth Attila, Schanda Balázs és Szabó Marcel.
Sem az Alkotmánybíróság elnöke, sem annak tagjai nem egykönnyen elmozdíthatók. Egyáltalán nem véletlenül, hiszen hivatásuknál fogva olyan politikai szempontból is kényes döntésekben vesznek részt, amelyek lépten-nyomon kiváltják a törvényhozás vagy éppen a végrehajtó hatalom rosszallását. Ezért is védik státuszukat szigorú szabályok.
Az alkotmánybírói mandátum többek között megszűnik összeférhetetlenség miatt, felmentéssel, ha az érintett fel nem róható okból nem képes eleget tenni feladatainak. Kizárással akkor, ha felróható okból egy évig nem vesz részt a bíróság munkájában, vagy a tisztségére méltatlanná vált. Ki kell zárni akkor is, ha jogerős határozatban megállapított, közvádra üldözendő szándékos bűncselekményt követ el, illetve a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl.
Ami az Alkotmánybíróság jövőjét illeti, tudomásunk szerint eddig három forgatókönyv jöhetett számításba:
- beolvasztás a Kúriába,
- szelektálás a bírák között,
- létszámemelés.
Beolvasztás a Kúriába
2009 végén röppent fel a hír, hogy a Fidesz kétharmados győzelme esetén beolvasztaná az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bíróságba. A Figyelő hetilap cikke szerint:
A Fidesz egyik munkacsoportja mérlegeli annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben a Legfelsőbb Bíróság egyik kollégiumaként működjön.
Bár az értesülést a párt hírlapi kacsának nevezte, és ezzel az ügy le is került akkor a napirendről, a következő években teljes átalakuláson ment át a hazai alkotmányvédelem.
Az elképzelés önmagában nem keltett volna aggodalmat, mivel az angolszász jogrendszerben, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is a legfelsőbb bíróság kebelén belül működik az alkotmányosság védelme. Nem szólva arról, hogy a második Orbán-kormány részben mégis megvalósította eredeti elképzelését: az Alkotmánybíróság egyik jelentős jogkörét, az önkormányzati rendeletek normakontrollját 2012 tavaszától áttelepítette a Kúriához.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2026/04/17/magyar-peter-alkotmanybirosag-polt-peter-mandatum-letszam/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!