Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Magyar Péter az elmúlt időszakban többször is lemondásra szólította fel Sulyok Tamást. A leendő miniszterelnök legutóbb határidőt is szabott: ha az Országgyűlés Fidesz–KDNP-s többsége által megválasztott köztársasági elnök május 31-ig nem távozik önként tisztségéből, akkor a Tisza él a választáson kapott felhatalmazással és a jogi lehetőséggel az elmozdítása érdekében.
Hack Péter lapunknak leszögezte, az önként történő távozás az elnök döntésétől függ. „Ha az a kérdés, hogy van-e közjogi indok az elnök lemondására, akkor azt válaszolom, hogy én nem látok ilyen közjogi indokot. Mindenekelőtt rögzíteni kell, hogy a vita nem Sulyok Tamás személyéről szól, hanem a köztársasági elnöki intézményről. Arról, hogy az 1989. október 23-a óta működő közjogi berendezkedésünkben milyen helyet foglal el a köztársasági elnök” – hangsúlyozta a jogtudós.
Az ELTE emeritus professzora lényeges szempontnak tartja, hogy
az elmúlt 16 évben, a Fidesz több esetben visszaélt a parlamenti szupertöbbségével és a közjogi rendszert politikai előnyök reményében úgy változtatta meg, hogy azzal gyengítette a független hatalmi ágak szerepét. Ez történt az Alkotmánybíróság, és a bírósági szervezetrendszer igazgatása esetén is, ahol a függetlenség garanciái gyengültek, bár szerintem a bíróságok az elmúlt tizenhat évben is függetlenek maradtak.
A köztársasági elnöki rendszer tekintetében viszont az Alaptörvény sem az elnök megválasztásának eljárásában, sem az elnök jogköreiben, sem a megbízatása megszűnésének kérdésében nem változtatott a korábbi szabályokon. Az Alaptörvény megőrizte az 1989–1990-es Alkotmány megoldását, tehát az elnöki pozíciót közjogi legitimációval támasztotta alá, és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kizárta az elnök politikai felelősségét.
Hack Péter felsorolta, mit rögzít az Alaptörvény:: „Az »elnök személye sérthetetlen«. Az elnök az Országgyűlésben nem interpellálható, nem lehet vele kapcsolatban bizalmatlansági indítványt beterjeszteni, és az Országgyűlésnek nincs joga arra, hogy leváltsa az elnököt, a hivataltól megfosztást az Országgyűlés kétharmados kezdeményezésére az Alkotmánybíróság kétharmadának szavazatával lehet csak megtenni.”
Ezek 1989 óta létező szabályok, amikhez a Fidesz nem nyúlt hozzá az elmúlt tizenhat évben. Tehát ebben a körben nem merül fel az, hogy a Fidesz által létrehozott nem jogállami megoldást egy jogállami megoldással kellene felváltani
– mondta Hack Péter.
Az Alkotmánybíróságnál viszont más a helyzet, az alkotmánybírók választásának szabályai változtak, a jelenlegi tagokról pedig az elmúlt tizenhat évben a Fidesz–KDNP-s parlamenti többség úgy döntött, hogy az ellenzéknek nem volt érdemi beleszólása a folyamatba. Az államfő elmozdításához – ahogy fent rögzítettük –, a parlamenti többségnek szüksége lehet az Alkotmánybíróság ugyanolyan irányú döntésére is.
Hack Péter szerint ez az érv akkor lenne helytálló, „ha az elmozdítást szorgalmazók a létező szabályok alapján elindítanák a megfosztási eljárást. Ennek feltétele, hogy ötven képviselő kezdeményezze, és az országgyűlési képviselők kétharmada titkos szavazáson megszavazza, azt a részletesen megindokolt határozatot, amelyben feltüntetik, hogy konkrétan milyen okból vált méltatlanná az elnök az elnöki tisztség betöltésére. Ezeknek tényekkel alátámasztott jogi érveknek kell lenni. Ha a tények és az érvek egyértelműek és erősek, viszont az Alkotmánybíróság mégsem mozdítja el az elnököt, akkor felvethető, hogy a bíróság összetételéből adódóan nem pártatlan. De eddig a nyilvánossággal senki nem közölt olyan érveket, melyek a megfosztási eljárás megindítását indokolnák.”
Az eddig elhangzottak politikai érvek voltak, és az elnök iránti bizalom hiányáról szóltak. A bizalom a miniszterelnöknél fontos alkotmányos követelmény, a köztársasági elnöknél azonban nem a szimpátia és a bizalom a kérdés, hanem a törvények megtartása, vagy szándékos megsértése
– mutatott rá Hack Péter.
A jogtudós az elnök elmozdításával összefüggésben kitért arra is, hogy „a hatályos alkotmányos szabályok nem szabnak konkrét tényleges korlátot a lehetséges megoldásokra, hiszen az Alaptörvény módosításának csak feltétele van, valamennyi képviselő kétharmadának […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!