2024. február 29., csütörtökMa  napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 391,00 Ft | USD: 362,00 Ft | CHF: 411,00 Ft
2024.02.29.  Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 391,00 Ft | USD: 362,00 Ft | CHF: 411,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Hiába minden felhívás, nincsenek szankciói az Országgyűlés jogalkotói mulasztásainak

Hirdetés

Hiába minden felhívás, nincsenek szankciói az Országgyűlés jogalkotói mulasztásainak

Az Alkotmánybíróság jelenleg tizenöt teljesítetlen jogalkotói mulasztást tart nyilván, amelyek közül tizennégynek az Országgyűlés, míg egynek a közlekedésért felelős miniszter a címzettje. A tizenöt megállapított mulasztásból tizenkettőnek már lejárt a határideje, három jogalkotói mulasztást viszont még határidőn belül orvosolhat a parlament.

Nincs semmiféle szankció

Mit takar a jogalkotói mulasztás? Ha az Alkotmánybíróság eljárása során a jogalkotó általi mulasztással előidézett Alaptörvény-ellenességet állapít meg, akkor határidő megjelölésével a mulasztást elkövető szervet felhívja feladatának teljesítésére. Az alkotmánybírósági törvény szerint a jogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha

  1. nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztása valósul meg,
  2. kifejezett jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladat ellenére nem került sor a jogszabály megalkotására, vagy
  3. a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma hiányos.

Ennek az alkotmánybírósági hatáskörnek az az elvi alapja, hogy a jogalkotói mulasztás miatti alaptörvénysértő helyzet megszüntetése nem az Alkotmánybíróság, hanem a jogalkotó feladata, vagyis az alkotmánybírák nem vehetik át a törvényhozó felelősségét. Ugyanakkor a jogalkotó mérlegelés nélkül köteles (lenne) a mulasztást megállapító határozatban megjelölt határidőben olyan normát alkotni, amely megszünteti az alkotmányellenes helyzetet. Csakhogy a mulasztásnak nincs semmiféle jogi szankciója.

Hirdetés

Íme a tizenöt jogalkotói mulasztás:

1. Átmeneti rendelkezések nélkül

Az Alkotmánybíróság11/2013. (V. 9.) AB határozata szerint mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy a törvényhozó az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény hatályba lépésekor nem alkotott átmeneti rendelkezéseket, és ennek következtében az állami tulajdonban álló erdőingatlanokra bejegyzett vagyoni értékű jogok jogosultjai az ingatlanok forgalomképtelenné nyilvánítása következtében megfelelő biztosíték nélkül maradtak. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2013. szeptember 30-ig tegyen eleget.

2. Tengelyterhelés ellenőrzése

Az Alkotmánybíróság 19/2015. (VI. 15.) AB határozata szerint mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a tengelyterhelés ellenőrzése során az ellenőrzéssel érintett személy (ügyfél) számára a jogalkotó nem biztosította a tisztességes eljáráshoz való jog [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés] érvényesülését. Ezért felhívta a közlekedésért felelős minisztert, hogy jogalkotói feladatának 2015. szeptember 30-ig tegyen eleget.

3. A Nemzeti Földalap megőrzése

Az Alkotmánybíróság 27/2017. (X. 25.) AB határozata szerint mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 28. §-ának 2016. évi módosításával egyidejűleg a jogalkotó nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését, és kizárná annak lehetőségét, hogy egyszerű többséggel elfogadható törvények alkalmazása a Nemzeti Földalap céljainak, a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok védelmének, fenntartásának, a jövő nemzedékek számára megőrzésének megvalósítását veszélyeztető mértékű vagyonvesztéshez vezessen. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. május 31-ig tegyen eleget. Öt alkotmánybíró (Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Stumpf István) különvéleményt fogalmazott meg.

4. Természetvédelmi szempontok

Az Alkotmánybíróság 28/2017. (X. 25.) AB határozatában – hivatalból eljárva – megállapította: mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 földrészletek Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében foglalt céloknak megfelelő értékesítése és hasznosítása természetvédelmi szempontjainak érvényesítését szolgáló biztosítékokat nem alakította ki. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. június 30-ig tegyen eleget.

5. Névváltoztatási eljárás

Az Alkotmánybíróság 6/2018. (VI. 27.) AB határozatában – hivatalból eljárva – megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó nem szabályozta a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. december 31-ig tegyen eleget.

6. Szerződés-átruházási részletszabályok

Az Alkotmánybíróság 22/2018. (XI. 20.) AB határozatában – hivatalból eljárva – megállapította: a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényben nem határozta meg a jogbiztonság követelményének megfelelően a jogszabály rendelkezésén alapuló szerződés-átruházás részletszabályait. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. március 31-ig tegyen eleget. Öt alkotmánybíró (Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter) különvéleményt írt.

7. Politikai hirdetés korlátozása

Az Alkotmánybíróság 27/2019. (X. 22.) AB határozatában – hivatalból eljárva – megállapította: a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. § (4) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás kapcsán nem alkotta meg a politikai hirdetés indokolatlan és aránytalan korlátozásának kizárását biztosító szabályokat. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. december 31-ig tegyen eleget. Öt alkotmánybíró (Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Sulyok Tamás és Varga Zs. András) különvéleményt csatolt.

8. Adatigénylő bírói jogvédelme

Az Alkotmánybíróság 7/2020. (V. 13.) AB határozata szerint a jogalkotó mulasztással előidézett Alaptörvény-ellenességet valósított meg azáltal, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3a) bekezdésébe foglalt tájékoztatási kötelezettség nem teljesülése esetére nem biztosít hatékony bírói […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/11/02/alkotmanybirosag-jogalkotoi-mulasztas-orszaggyules-torvenyalkotas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Három év börtönt kapott a honvédségtől eltávolított szexuális ragadozó

Dobó Dénes közleménye szerint a katonai tanács a vádlottat kétrendbeli szexuális kényszerítés bűntettének kísérletében mondta …