Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat újabb részében elkezdjük a budapesti választókerületek bemutatását, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy Budapest a magyarság legfontosabb civilizációs alkotása. Világszerte ismerik, és mindenkinek eszébe jut róla valami. Érzéseket vált ki belőlünk: egyszerre lehet csodálni és csalódni benne, szeretni és szörnyülködni bizonyos jelenségein, válhat a kedvenc világvárosunkká és komplexusaink forrásává is.
Ha csak az elmúlt évek nemzetközi popkultúráját nézzük Budapest még úgyis nagyokat alkotott. 2013-ban George Ezrát ihlette meg debütáló albumán a „Budapest” című slágerével. Anélkül, hogy valaha is járt volna korábban nálunk, nagyszerű dolgok jutottak róla eszébe („My house in Budapest, My hidden treasure chest”). Vagy csak ilyen jó lett volna akkoriban a Sziget Fesztivál marketingje? Wes Anderson egyik legsikeresebb filmje a Grand Budapest Hotel, 2018-ban pedig Jimmy Fallon talk show-jában Kate McKinnon rappelte el az Animal Cannibals egyik korai nagy slágerét, a Yozsefvárost. A néhai Andy Vajna filmügyi kormánybiztosnak köszönhetően pedig az elmúlt évtizedben olyan A-listás filmek forogtak Budapesten, mint a Mission: Impossible – Fantom protokoll vagy a Dűne két része –, de a lista igazából egy évfolyamdolgozat terjedelmével ér fel.
Sokat változott az elmúlt 150 évben. Mégis állandó elem, hogy a boldog békeidők századelőjének egyfajta kimerevített lenyomata ott lapul Újpesttől-Csepelig a város arcán. Hűen tükrözve a korszakot, amikor a magyarság gazdasági és kulturális értelemben egyaránt – rövid ideig, de újra – a csúcson volt világviszonylatban. Ma az Európai Unió 10. legnagyobb városa, melyet a világ 50 legfontosabb metropolisza között emlegetnek. Magyarország bruttó nemzeti össztermékének (GDP) több mint a 40 százalékát termeli meg helyben. A 25 Budapesten (is) jelenlévő egyetemen pedig csaknem 150 ezer diák tanul.
Palotáin, terein és sugárútjain a vak is látja, hogy egy birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia társfővárosának épült. Így a Trianon utáni csonka Magyarországon egyfajta vízfejként hat a mai napig. Kicsit hasonlóan Londonhoz, ami egykor a fél világ fővárosa volt. Buda, Pest és Óbuda, valamint a némi közigazgatási csalással a fővároshoz csatolt külkerületek nagysága, építészeti és kulturális kincsei nem csak hazai viszonylatban egyedülállóak. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Bécs és Isztambul között Délkelet-Európa legfontosabb városa.
Mit adtak nekünk Budán a rómaiak?
Domitianus római császár Kr. u. 89-ben alapította meg a mai Óbuda területén álló Aquincum városát. A város védelmét a túlparton a Contra-Aquincum erődje látta el, melynek romjai az Erzsébet híd pesti hídfője mellett még ma is megcsodálhatóak. Délen pedig a mai Nagytétény központjában Campona erődje védte Aquincumot, ami azóta egy pláza névadója is lett.
Buda névadója a középkori krónikások szerint Attila hun nagykirály hasonló nevű fivére volt. Az államalapítást követően a térség a királyi hatalom egyik központja lett. A középkorban Buda mellett Pest is megszenvedte a tatárjárást, de IV. Béla király 1249-ben végül Budára tette székhelyét, hogy aztán az Anjou uralkodók (Károly Róbert és Nagy Lajos) Visegrádra költözzenek. Csak Luxemburgi Zsigmond regnálása idején nyerte vissza Buda fővárosi ragyogását, hogy aztán Mátyás király uralkodása alatt már a reneszánsz kultúra egyik közép-európai központjává váljon.
Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk?
A mohácsi csatavesztést követő török hódoltság (1541–1686) jelentős pusztítást és elnéptelenedést hozott. Örömöt az ürömben a budapesti fürdőkultúra alapjai jelentették, amit a törökök tettek le. A kicsi örömöt is meg kell becsülni – mondják.
A török után 1848-ig Pozsonyban tartották a magyar rendi országgyűléseket, mely így a Magyar Királyság de facto fővárosává vált. Habsburg József nádor (1795-1847) regnálásakor Pest-Buda ugyanakkor gyors szépülésen ment keresztül. A reformkorban Pest vált a magyar nemzeti ébredés központjává, és a XIX. század közepére a város a birodalom egyik legdinamikusabban fejlődő települése lett. Mai napig sokat köszönhetünk a Magyar Nemzeti Múzeumot és az Országos Széchenyi Könyvtárat (OSZK) 1802-ben megalapító gróf Széchenyi Ferencnek, és különösen sokat fiának, a „legnagyobb magyarnak” Széchenyi Istvánnak. Aki 1825-ben létrehozta a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA), de fő műve mégis a Lánchíd volt. Az első felelős kormány közlekedési minisztereként pedig már szorgalmazta a Váralagút fúrását, de felkarolta a dunai gőzhajózás ügyét is, ezzel sokat segítve Pest kereskedelmi fejlődésén.
Az 1873-as egyesítés után Budapest világvárosi ambíciókkal lépett fel: kiépült a sugárutas városszerkezet, megépült a kontinens első földalattija, és a város lakossága olyan robbanásszerűen növekedett, ami Európában szokatlan volt, mértéke pedig csak olyan nagy amerikai metropoliszokhoz volt fogható az első világháborúig, mint Philadelphia vagy Los Angeles. A XX. század traumái azonban súlyos károkat okoztak. Budapest ostroma 1944–45-ben, a holokauszt, a Malenkij-robot, a környékbeli németek deportálása, vagy a magyar elit kitelepítése és otthonaik kisajátítása az új kommunista pártelit reprezentánsainak részére, mind-mind máig gyógyuló sebeink.
1950. január 1-jével hét megyei város (pl. Budafok, Csepel, Újpest) és 16 nagyközség (pl. Albertfalva, Békásmegyer, Soroksár) fővároshoz való csatolásával létrejött Nagy-Budapest. A szocialista időszakban a város nehézipari központtá vált, a Rákosi-korszakban ugyan kísérleteztek a sztálinbarokk szocreál építészettel, de szerencsére nem sok sikerrel. Viszont a házgyári lakótelepek (panelek), melyek 1961-től a rendszerváltás időszakáig épültek, a mai napig csúf sebként virítanak Budapest arcán. A fővárost 1989 után a piacgazdaságra való átállás új fejlődési pályára állította és ismét regionális központként működik, erős turisztikai, szolgáltatóipari, továbbá kulturális szerepkörrel. Mára Budapest a demokratikus Magyarország politikai, gazdasági és kulturális központja.
„Itt van a város, vagyunk lakói”
Demográfiai szempontból Budapest lakossága az 1980-as évekre érte el csúcspontját (több mint 2 millió fő), azóta enyhe csökkenés és szuburbanizáció figyelhető meg. Az agglomeráció népessége ugyanakkor növekszik. A lakosság összetétele is változik, egyre jelentősebb a külföldi munkavállalók, illetve a diákok jelenléte, különösen az egyetemváros jelleg miatt.
Szociológiai értelemben Budapest markáns különbségeket mutat. A belső kerületek dzsentrifikációja, az ingatlanárak emelkedése és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése komoly kihívást jelent. A város egyszerre hordozza a posztszocialista átalakulás örökségét és a globális nagyvárosi trendeket.
Budapest a franciák Párizsához hasonlóan az örök ellenzéki fészek volt.
Legyen szó a márciusi ifjakról, az 1956-os pesti srácokról vagy a rendszerváltó demokratikus és nép-nemzeti ellenzékről. De ide vehetjük a kudarcos zsákutcákat is, mint az 1918-as őszirózsás forradalom vagy a Tanácsköztársaság 133 napja, ezek a mozgalmak mind Budapesten szökkentek szárba.
Budapest a Horthy-korszakban egyszerre adott otthont a neobarokk társadalom úri középosztályának, illetve a pszichoanalízissel és a vegetáriánus életmóddal is kísérletező polgári értelmiségnek. Egyszerre volt a szociáldemokrata munkásmozgalom, valamint szakszervezeti önszerveződés melegágya, majd a polgári kultúra őrlángja a kommunista diktatúra évtizedeiben. Még világviszonylatban is előkelő helyen áll e téren Párizs és Szentpétervár után. Mindig is a nemzeti demokratikus mozgalmak, és rendszerváltó események központja volt.
A 2024-es önkormányzati választásokon Karácsony Gergely főpolgármestert ugyan 293 szavazatnyi különbséggel újraválasztották Vitézy Dáviddal szemben, de a városvezetői regnálásában a háromfelé osztott (Fidesz–KDNP, Tisza, óbaloldal), diszfunkcionális és totális patthelyzetet mutató Fővárosi Közgyűlés mellett nincs sok köszönet. Az egykor szebb napokat látott Fővárosi Önkormányzat, illetve a közösségi közlekedése (BKK, BKV) pedig a csőd szélén tátong, amiért a városvezetés a szolidaritási hozzájárulást, illetve annak mértékét okolja. De legalább a Fővárosi Közgyűlés tagjai minden évben hagyományosan tartanak egymást közt karácsonyi ajándékhúzást.
A csökkenő fővárosi lakosságszámra hivatkozva Budapest országgyűlési egyéni választókerületeinek a száma 18-ról 16-ra apadt a 2026. évi országgyűlési választásokra. Viszont még a helyi bennszülöttnek is komoly feladat, hogy az újrarajzolt körzetekben megjegyezze, kire is szavazhat egyéniben. Az se segít sokat az átlagembernek, hogy a választókerületek arab számozása és határai nem esnek egybe a római számokkal jelölt fővárosi kerületekkel. De nyugalom, segítünk. Kezdjük most Budapestet a budai oldallal, egy kis pesti Belvárossal és Csepellel – ahogy ezt Pelyach Gergőék is tették a 106 lépés című műsorban.
Mandátumbecslés: 01. OEVK (székhely: V. kerület Belváros-Lipótváros)
A választókerület Budán az I. kerületből (Budavár), Újbuda belső városnegyedeiből (Gellérthegy, Lágymányos, Szentimreváros), valamint a XII. kerület egy kis szeletéből áll az Alkotás utca – Hegyalja út torkolatában a Testnevelési Egyetem és a Déli pályaudvar közelében. Az OEVK magában foglalja még a pesti centrumot: az Erzsébet híd és a Margit híd között a Nagykörúton a Szent István körút, a Teréz körút és az Erzsébet körút részeket. A déli határát pedig az Erzsébet híd pesti torkolatától a Blaha Lujza térig tartó Szabad sajtó út–Kossuth Lajos utca–Rákóczi út sugárútja jelenti.
Fazekas Csilla vs. Tanács Zoltán
A Fidesz–KDNP jelöltje a közgazdász végzettségű, mindössze 33 éves Fazekas Csilla, aki 2022 óta egyéni önkormányzati képviselő, 2024 őszén pedig az I. kerületi Budavári Önkormányzat alpolgármesterévé is megválasztották.
A Tisza jelöltje Tanács Zoltán közgazdász, aki 25 éven át vezetési és informatikai tanácsadóként dolgozott. A párt honlapja a „Tisza kancellárjaként” hivatkozik rá, amiről nem tudjuk pontosan, mit jelent. Hacsak nem a legnagyobb Bismarck-rajongó, akkor arra tippelünk, hogy ő felel a párton belül a Tisza szakpolitikai programjának kidolgozásáért és a kormányzóképesség látszatának felmutatásáért. A 2024-es EP választásokon a Fidesz–KDNP 34,6 százalékot, a Tisza pedig 32,3 százalékot szerzett az OEVK-ban.
A nagyjából hasonló határokkal rendelkező korábbi fővárosi 01. OEVK-ban Budapest első polgármesterének (1873-1896) szépunokája, a korábban a Fővám téri Központi Vásárcsarnokban piaci kofaként dolgozó Csárdi Antal az ellenzéki LMP színeiben kormánypárti ellenfelei közül 2018-ban Hollik Istvánt (48,73 százalék vs. 41,81 százalék), 2022-ben pedig Böröcz Lászlót (48,47 százalék vs. 42,6 százalék) győzte le.
A fideszes Böröcz viszont 2024-ben visszahódította Budavárat az ellenzéki összefogástól, az V. kerületet pedig 2006 óta vezeti fideszes polgármester – 2014-ig nem más, mint Rogán Antal, azóta pedig az egykori pesti kisgazda Szentgyörgyvölgyi Péter. Tehát ennyit arról, hogy a „körúton belüli” szavazók mind balliberálisok lennének. Érdekes módon a Fidesz egyik legesélyesebb fővárosi körzete épp az 01. OEVK lesz, ahol a győzelmet minden bizonnyal a választási részvétel maximalizálása dönti el – mindkét oldalon. Érdemes árgus szemekkel tekinteni majd ide a választás napján, hiszen ha itt nem nyer a Tisza, országosan biztosan nem fog. Sőt, még egy kétharmados pofonba is beleszaladhat.
Budapest 01. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és a helyi közvélemény-kutatás alapján a Tisza jelöltje, Tanács Zoltán lehet inkább a befutó. (2026. 02. havi becslés).
Mandátumbecslés: 03. OEVK (székhely: XII. kerület Hegyvidék)
Budapest új 03. számú országgyűlési egyéni választókerületéből (a továbbiakban: Bp. 03. OEVK) sokan valószínűleg Magyarország legirigyeltebb és leggondtalanabb polgárai közé tartozhatnak. Megnézve a legutóbbi, illetve a korábbi népszámlálási adatokat, továbbá a KSH vonatkozó statisztikáit, itt a legmagasabb az emberek várható élettartama, átlagos iskolázottsága vagy éppen a háztartások nettó átlagvagyona. Az is egyfajta ökölszabály, hogy valaki minél feljebb lakik a budai hegyekben, annál jobban szituált. Tisztelet a kivételnek.
Ez alapján talán már kitalálhatta az olvasó, hogy a Bp. 03. OEVK a teljes XII. kerületet (Hegyvidék), illetve a XI. kerület (Újbuda) igen jómódú (Madárhegy, Sasad, Sashegy), és egy fokkal talán kevésbé kies részeit fedi le (gazdagréti és őrmezei lakótelepek, Kőérberek-Tóváros lakópark).
Magyar Péter vs. Steiner Attila
A Tisza jelöltjét, Magyar Pétert talán nem kell bemutatni még akkor sem, ha a 2024 februári partizános interjúja előtt nem sokan ismerték. És még utána is jó darabig csak Varga Judit igazságügyi miniszter „dühös exférjeként” hivatkoztak rá. A 2024-es európai parlamenti választásokon a XII. kerületben, ha csak kevéssel is (35,2 százalék), de a Fidesz–KDNP nyert a Tisza előtt (32,57 százalék), mely eredmény a Kutyapárt (9,52 százalék) és a Momentum (9,05 százalék) kiemelkedő, országos átlagon felüli szereplésének volt köszönhető.
A Fidesz–KDNP jelöltje Steiner Attila, aki csaknem húsz éve ismeri Magyart, még a Brüsszeli időkből. Steiner dolgozott korábban a Molnál, Lázár János mellett, de a Varga Judit vezette Igazságügyi Minisztériumban is, most pedig az Energiaügyi Minisztériumban szolgál államtitkárként.
Globális tendencia Bostontól Budáig, hogy amíg korábban az elitek adták a konzervatív pártok természetes bázisát, ma ez épp a fordítottja. 2026-ra a posztindusztriális, digitális korban, ha valaki minél urbánusabb, jómódúbb vagy képzettebb, annál nagyobb valószínűséggel fog szavazni globalista baloldali vagy társadalmilag liberális pártokra. Ennek megfelelően pedig a régi munkásosztály maradéka és az alacsonyabb keresetűek nagyobb eséllyel választják a populistának is hívott, elitellenes jelszavakkal kampányoló, illetve a helyi értékek fontosságát hangsúlyozó újjobboldali pártokat.
Ennek a trendnek a leképeződését láthattuk már 2018-ban.
Hiába szerzett ismét kétharmados, alkotmányozó többséget a Fidesz–KDNP, már akkor zárult az olló a választókerületeiket megnyerő Gulyás Gergely (Fidesz) és Simicskó István (KDNP), illetve az „óbaloldali” ellenfeleik – Bauer Tamás, Gy. Németh Erzsébet – között. Így 2022-re már tarolt a Momentum: Orosz Anna Simicskó Istvánt, Hajnal Miklós pedig Fürjes Balázst győzte le egyéniben. Az önkormányzati választási eredmények is ezt igazolják vissza. A DK-s László Imre Újbudán (XI. kerület) 2019-ben és 2024-ben nyert. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) frontembere, Kovács Gergely pedig a XII. kerületben verte meg Pokorni Zoltán fideszes útódjelöltjét, Fonti Krisztinát.
Mivel 2026-ban Kovács Gergely nem indul egyéniben, a Momentum pedig egyáltalán nem, így az ő szavazóik egy jelentős része jobb híján, de a Tiszára fog szavazni.
Budapest 03. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvélemény-kutatási számok alapján szinte biztosan a Tisza jelöltje, Magyar Péter lesz a befutó. (2026. 02. havi becslés).
Mandátumbecslés: 04. OEVK (székhely: II. kerület)
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!