Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Novák Katalin köztársasági elnököt a Sándor-palota Kék Szalonjában többek között arról is kérdeztük, hogy
- mivel töltötte az idejét a kijevi kormánynegyed óvóhelyén;
- miről tárgyalt Zelenszkij ukrán elnök bunkerében;
- mit mondott el kendőzetlen őszinteséggel az ukrán elnöknek;
- mit reagál David Pressman, amerikai nagykövet megjegyzésére;
- mire kérte meg őt Ferenc pápa;
- hogyan vélekedik a gyermekvédelmi törvény szigorításáról;
- miről beszélgetett Rómában Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel.
Nem mindennapira sikeredett a kijevi látogatása, ahol egy légiriadó miatt óvóhelyre kellett menekülnie. Számított ilyen izgalmakra?
Egy háborús országba látogattam el, így nem ért meglepetésként a légiriadó. Sajnos Kijevben mindennaposak a támadások és gyakran szólalnak meg a szirénák. Békében születtem és éltem, akárcsak ön, nem voltam még óvóhelyen. Szokatlan érzés volt lemenni egy bunkerbe.
Mégis, hogyan néz ki egy háborús ország kormányzati negyedének óvóhelye?
A föld alatt, egy mínusz 3. szinten lévő helyiségbe kísértek minket állam- és kormányfőket a kollégáinkkal. Voltak ott székek, asztalok és víz. A TEK munkatársai, akik a védelmünkről gondoskodtak, egy applikáción keresztül követték a légiriadó alakulását.
Beszélgetések az ukrán elnök bunkerében
Hogyan telik az idő, amikor elnökök és miniszterelnökök együtt várakoznak? Ilyenkor is politizálnak?
Egy idő után kimerítjük az előre eltervezett témákat, és kialakul egy kötetlenebb beszélgetés, ami persze elsősorban politikai természetű.
Kivel volt egy társaságban és miről beszélgettek?
A moldáv miniszterelnökkel Moldova európai uniós csatlakozásáról beszélgettünk. Elmondtam neki a magyar tapasztalatokat, így azt is, hogy az unióban a házi feladatot nemcsak a csatlakozás előtt kérik számon az országon, hanem bizony tagként is.
A később csatlakozottaknak minden esetben többet kell letenni az asztalra, mint az alapító tagállamoknak. Ne számítsanak másra!
A finn miniszterelnök megköszönte NATO-csatlakozásuk magyar támogatását, és arról is biztosítottam, hogy én Svédország esetében is mielőbbi pozitív döntést szorgalmazok.
Ugye, nem vette el a moldáv kormányfő kedvét az uniós csatlakozástól?
Igyekeztem nem kedvét szegni, de szeretem az egyenes beszédet. Felhívtam a figyelmét, hogy bár számunkra fontos Moldova és Ukrajna uniós tagjelölti státusza, ez nem hátráltathatja a már régóta várakozó nyugat-balkáni országok csatlakozását. Kiemelt célunk, hogy Szerbia, illetve a Nyugat-Balkán végre jogi értelemben is Európához tartozhasson.
Mi történt, amikor felmentek a mínusz 2. szintre, Zelenszkij elnök földalatti irodájába? Ön találkozott már vele korábban is, ugye?
Igen, de most először tárgyaltam vele hosszabban és négyszemközt.
Vártam, hogy egymás szemébe nézve bizonyodhassunk meg arról, van kölcsönös szándék az együttműködésre.
Zelenszkij elnök kifejtette, hogy miután Kárpátalja jelenleg Ukrajna legbiztonságosabb régiója, hosszútávon is erőforrásként tekint rá. Megköszönte az eddigi magyar segítséget és a kárpátaljaiak helytállását. Én hangsúlyoztam, kölcsönös érdekünk, hogy a Kárpátalján élő mintegy 150 ezer fős magyar kisebbség tagjai teljeskörűen tudják gyakorolni kisebbségi jogaikat. Nem rejtettem véka alá, hogy ebben a tekintetben most már érdemi előrelépésre van szükség.
A kisebbségi kérdés „forró krumpli” Ukrajnában, gyakorlatilag a háború kirobbanásához is ez vezetett el. Hogyan reagált az elnök, aki korábban hárította ezt a kérdést?
Megállapodtunk, hogy új fejezetet nyitunk, érdemi és konkrét lépéseket fogunk tenni a kárpátaljai magyarság érdekében. Nem szóvirágokra van szükség. A Magyarországon élő ukrán kisebbség tagjai nagyon kiterjedt jogokat élveznek, és ez így van jól.
Az ukrán elnök azt mondta, hogy amit az ukrán kisebbség tagjai megkapnak Magyarországon, azt készek megadni a magyar kisebbség tagjainak is Ukrajnában. Ez kiindulópontnak nem rossz.
Meglepő, hogy az ukrán politika az utóbbi hetekben mennyit változott. Eddig előszeretettel használta a nyilvánosságot arra, hogy nyomást gyakoroljon saját szövetségeseire, így Budapestre is. Szóba került a diplomáciai túlkapás és ez a fajta nyomásgyakorlás?
A diplomáciában vannak zárt ajtók mögötti megbeszélések, és vannak publikus, a nyilvánosság előtt zajló események. A kettő tartalmában jó, ha különbözik. Más az, amit az ember négyszemközt, vagy szűk körben mond el. Ilyenkor sokszor jó a kendőzetlen őszinteség. Én így szoktam tárgyalni. Nem szerencsés, a két helyzetet összekeverni vagy összemosni, és a nyilvánosságon keresztül nyomást gyakorolni a tárgyalópartnerünkre. Az az ultima ratio.
Tárgyalásom az ukrán elnökkel kendőzetlenül őszinte volt, nyíltan beszéltünk egymásnak arról, amit problémának látunk.
Elmondaná, hogy mi hangzott el?
Éppen erre utaltam az imént: vannak négyszemközt elhangzó mondatok, amelyeket nem a nyilvánosságnak szánunk.
A magyar kormány úgymond a békét, illetve a tűzszünetet propagálja. Az ukrán kormány, valamint több NATO-ország számára ez az álláspont inkább valamiféle árulást jelent, mert ezzel Ukrajna területeket veszítene el. Zelenszkij elnök hogyan reagált, amikor ön a békéről beszélt neki?
Zelenszkij elnöknek is elmondtam, hogy nekünk, magyaroknak miért kiemelten fontos a béke. Európa és Magyarország közelebb van a háborúhoz, mint sokan gondolnák. Bármelyik pillanatban bekövetkezhet egy eszkaláció. Mi – akik békében születtünk – elképzelni sem tudjuk, milyen egy háború! Egyrészt azt gondoljuk: az pusztán a múlt, nem lehet a fenyegető jövő, másrészt, a fegyvereket a videojátékok világából ismerik a legtöbben. Most bekopogtatott a véres valóság. Ez a háború nemcsak az ukránok életét dúlta fel, hanem – ahogy Ferenc pápa fogalmazott – „behozta a konfliktust az otthonainkba is”. Kárpátalján találkoztam a fronton elveszített gyermekét gyászoló édesanyával, szétszakított családok tagjaival. A háború az ő valóságuk. A magyar emberek érdeke, hogy országunkat ne érje utol ez a könyörtelen pusztítás. Ezért is vagyunk határozott szószólói a békének.
Az ukránok célja azonban, hogy teljesen felszabadítsák az oroszok által megszállt területeket, még a Krím-félszigetet is. Kijev szerint addig kell folytatni a harcot, amíg az utolsó négyzetmétert is vissza nem szerzik. Az ukrán elnököt talán […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!