Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A középkori királyi jogosítványokra visszavezethető kegyelmi jogot az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök gyakorolja. Napjainkban kétféle kegyelem létezik: az egyik az eljárási, a másik a végrehajtási. Mindkét esetben az igazságügyi miniszter előterjesztésére van szükség. A köztársasági elnököt azonban nem köti az javaslat, vagyis tetszése szerint dönthet, és azt még csak indokolnia sem kell. A kegyelmi eljárásnak nincs kidolgozott menete, például az érintett meghallgatására sincs lehetőség. A folyamatban lévő ügyekről kizárólag a terheltnek vagy a kérelmezőnek adható tájékoztatás. Ugyanakkor az elnöki döntés csak akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügyi miniszter ellenjegyezte.
A köztársasági elnököt megillető kegyelmi jogkör nem jogorvoslati fórum, a kérelemben foglaltak mérlegelésekor az államfő nem az ítéletet (a bűnösséget vagy a büntetés mértékét) vizsgálja felül, hanem olyan szempontokat mérlegel, amelyekre a bíróság nem lehetett tekintettel. Vagyis
a kegyelem mindig egyedi és kivételes.
Ennek megfelelően a köztársasági elnök határozatával szemben nincs is helye jogorvoslatnak vagy felülvizsgálatnak.
Minden kérelmet továbbítanak
A kegyelmi beadványok tehát előbb az Igazságügyi Minisztériumba futnak be. A jogszabályok szerint az igazságügyi miniszter az álláspontját a jogerős bírói ítélet után bekövetkezett új, nyomós körülmények figyelembevételével alakítja ki. Vagyis a kegyelmi ügyek előkészítésekor a tárca mozgástere viszonylag szűk. Méltányolható okként értékelhetik a vádlott vagy rokona betegségét, az eltartásra szorulók anyagi helyzetének végletes romlását, nők esetében gyermek születését.
A MAGUKAT ÁRTATLANOKNAK VALÓKKAL, ILLETVE AZ IMMÁR JÓ ÚTRA TÉRTEKKEL NEM TUDNAK MIT KEZDENI.
Ez azonban egyáltalán nem zárja ki, hogy a köztársasági elnök esetükben is kegyelmet gyakoroljon, mert a minisztériumnak minden kérelmet továbbítania kell hozzá.
Ami a konkrét ügyeket illeti, a legtöbben jogerős szabadságvesztés büntetésük elengedését, mérséklését vagy felfüggesztését kérik, de sokan szabadulnának mellékbüntetésüktől (például foglalkozástól eltiltástól). Érdekesmód a büntetőeljárás megszüntetéséért alig folyamodnak. A beadványok túlnyomó többségében a családi, illetve a szociális körülményeikben bekövetkezett változásokra, esetleg az elítélt, illetve közeli hozzátartozója súlyos betegségére hivatkoznak.
Általában nem nyilvánosak
A kegyelmi döntések – legyen az elfogadó vagy elutasító – általában nem nyilvánosak, nem hirdetik ki őket sem a bíróságok, sem az ügyészségek honlapján, sem a Magyar Közlönyben, sem pedig a Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalos oldalán. A kegyelmi ügyek statisztikája az Igazságügyi Minisztérium egyik aloldalán hozzáférhető.
A statisztikai adatok pedig arról tanúskodnak, hogy az államfők rendkívül ritkán élnek kegyelmi jogkörükkel.
Átlagosan száz ügyből csak kettőben születik pozitív döntés. A legtöbb kegyelmet Göncz Árpád adta (1245), míg Mádl Ferenc 138, Sólyom László 106, Schmitt Pál 23, Áder János pedig mintegy hatezer kérelmet elbírálva 120 alkalommal élt ezzel a jogkörével.
A 2022. május 10-én hivatalba lépett Novák Katalinhoz a múlt év végéig 194 végrehajtási kegyelmi kérvényt nyújtottak be, amiből 11-et (5,67 százalék) hagyott jóvá. Ilyen magas arányra 1997 óta nem akadt példa. Többek között kegyelembe részesítette a Budaházy-ügy hét elítéltjét is.
A köztársasági elnök 2023 első három hónapjában Varga Judit igazságügyi miniszter felterjesztése alapján 86 kérelmezőből hármat (3,49 százalék) részesített kegyelemben.
„Kegyelmet nem kérek”
A kegyelmi jogkör gyakorlása az újkori magyar történelemben több esetben is nagy szerepet kapott. Mint […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/05/03/kegyelmi-jogkor-koztarsasagi-elnok-novak-katalin-ellenjegyzes/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!