„A Főnök az utolsó hetekben is puha vele” – a választások előtti több, legalább három egymástól független kormányzati tisztviselő is hasonlóképpen fogalmazott, amikor Orbán Viktor Matolcsy Györgyöt érintő megszólalásairól kérdeztem őket. Orbán Viktor egy interjúban, amelyet Hajdú Péternek adott, úgy fogalmazott, hogy a jegybank függetlensége olyan terület, „amihez semmi köze”. Amikor pedig Rónai Egon kérdezte a Matolcsy körüli ügyekről, azt mondta: „nem látunk tisztán”, és hozzátette, hogy személyes, érzelmi viszony fűzi hozzá, akinek „rengeteget köszönhetünk”.
Mindez azért keltett különösen nagy figyelmet, mert eközben egyre több részlet látott napvilágot a Magyar Nemzeti Bank körüli ügyekről. A korábbi botrányokat tovább dagasztotta a jegybank Szabadság téri székházának felújítása, amelynek költségei végül csaknem a duplájára emelkedtek az eredeti tervekhez képest. A beruházás 2019-ben még 55 milliárd forintos kerettel indult, ám a végére közel 105 milliárd forintra nőtt, miközben a határidő is csúszott. A részletes költséglista pedig nemcsak a túlköltést, hanem számos, a közvélemény számára is nehezen értelmezhető, kifejezetten luxusjellegű tételt mutatott.
A felújítást végző cég, a Raw Development ráadásul olyan üzleti körhöz köthető, amely szoros kapcsolatban áll Matolcsy György családi és baráti hálójával. Az állami ellenőrzések szerint a kiadások döntő része ehhez az érdekkörhöz került, miközben az elszámolásokban olyan kiugró tételek jelentek meg, amelyek tovább erősítették a „urizálásról” szóló kritikákat.
Szembetűnő, hogy míg a miniszterelnök a kampány hajrájában is mérsékelt, visszafogott hangon szólt a volt jegybankelnökkel kapcsolatos ügyekben, ezzel szemben a választási vereség után Matolcsy sejtelmesen már arról beszél, hogy „jön a bőség kora”.
Éppen ezért merül fel a kérdés: vajon ezek az ügyek – a korrupciógyanús történetek és a látványos, luxuskiadások – milyen hatással lehettek a választás kimenetelére?
Válság alatt máshol van az ingerküszöb
Fodor Gábor, az egykori miniszter nem először fogalmazta meg véleményét a témában: nemrég az Index felületén publikált egy részletes elemzést arról, milyen okok vezettek a választási eredményhez. A mostani beszélgetésünkben is erre az írásra utalt vissza. Már a válasz elején igyekezett kontextusba helyezni a kérdést. Felidézte, hogy cikkében egy kulcsmondattal próbálta megragadni a kampány egyik alapvető problémáját:
„a Fidesz a világ problémáival foglalkozott, addig a Tisza Párt Magyarországéval”. Míg a Fidesz elsősorban globális, külpolitikai kérdésekre helyezte a hangsúlyt, addig a Tisza párt inkább a mindennapi problémákkal foglalkozott.
Ez a különbség szerinte nem pusztán kommunikációs, hanem stratégiai jelentőségű volt, és komoly szerepet játszott abban, hogyan érzékelték a választók a politikai szereplőket. Fodor ugyanakkor hangsúlyozta, szerinte nem egyetlen okra vezeti vissza a történteket. Mint mondta, hét pontban sorolta fel azokat a tényezőket, amelyekben szerinte a Fidesz irányt tévesztett.
Ezek közül az egyik legfontosabb a kontroll hiánya volt – ezt több szempontból is körüljárta. Egyrészt beszélt az értelmiségi háttér leépüléséről: arról a folyamatról, amelynek során eltűntek vagy háttérbe szorultak azok a kritikus, gondolkodó szereplők, akik korábban visszajelzést adhattak a hatalomnak. Másrészt ide sorolta azt is, hogy a politikai közegben egyre kevésbé volt jelen az önreflexió és az önkritika. Előbbiről, az értelmiségi háttér leépüléséről pár héttel a választás előtt Gulyás Gergelyt is kérdeztük egy interjúban:
A diplomások körében nincs többségünk, de nagyon sok értelmiségi gondolja úgy, hogy az ország jövője szempontjából a polgári kormányzás a helyes irány. Sőt, azok közül, akik mélyebben foglalkoznak politikával, véleményem szerint még többségben is vannak, akik így látják. Mégis, hogy a kép teljessége érdekében, az okok között általánosabb folyamatokat is látni kell. A modern politika és az értelmiségi attitűd között eleve nagyobb a feszültség. A politika egyre inkább a médiatér logikájához alkalmazkodik, különösen a közösségi média világában, ahol néhány másodpercben kell üzeneteket megfogalmazni. Ez óhatatlanul leegyszerűsítő, ami távolabb áll az értelmiségi diskurzustól
– mondta akkor az Indexnek Gulyás Gergely. De ehhez kapcsolódik az a jelenség is, amelyet Fodor Gábor „rongyrázásnak” nevezett. Mint fogalmazott, az elmúlt években egyre látványosabbá vált a hirtelen meggazdagodott elit életmódja, és ez a hétköznapi emberek számára kifejezetten irritálóvá vált. Példaként hozta fel a jegybank körüli ügyeket is, amelyek szerinte jól szimbolizálják ezt a folyamatot. Úgy látja, ez a fajta viselkedés már korábban is zavarta az embereket, de sokáig nem lépte át azt a bizonyos ingerküszöböt.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
http://index.hu/belfold/2026/04/16/korrupcio-matolcsy-gyorgy-mnb-urizalas-fidesz-orban-viktor/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!