A választási hajrát teljesen maga alá gyűrte a kémtörténet, amelyben egymás hitelességét támadja a két legerősebb párt. Az elemző szerint a kampánykényszer még a titkosszolgálati szempontokat is felülírhatta. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.
Ahogy már a Csatatér című választási kibeszélő műsorunkban is elhangzott: sosem volt még ennyire nyilvánvaló, hogy a fejünk felett különböző szolgálatok és hálózatok csapnak össze. A Pillanatkép állandó elemzőjét, Nagy Attila Tibort az elmúlt napok nagy érdeklődést kiváltó felvételeiről és interjúiról kérdeztük, valamint arról is, hogy ezek milyen mértékben befolyásolhatják a választási eredményt.
Kémbotrányba fullad a kampány
Nagy Attila Tibor úgy fogalmazott: a Gundalf-interjú újabb szállal bonyolította a kémtörténetet, amelyben a két legnagyobb támogatottságú párt, a Fidesz és a Tisza kölcsönösen igyekszik lejáratni egymást abban a reményben, hogy ezzel szavazókat veszít az ellenfél az április 12-i országgyűlési választáson.
A kormányoldal Ukrajna-pártiságot próbál rábizonyítani a Tiszára, míg a Tisza a kormányt, illetve a hozzá köthető titkosszolgálatokat vádolja azzal, hogy megkísérelték ellehetetleníteni a pártot, vagyis megengedhetetlen módon avatkoztak be a pártpolitikába. Emellett azt is állítják, hogy a jelenlegi magyar kormány túlságosan szoros kapcsolatot ápol a putyini Oroszországgal.
Az elemző rámutatott, a Fidesz–KDNP, illetve Orbán Viktor következetesen hajlamos belpolitikai ellenfeleit külföldi érdekek képviseletével vádolni. Már a 2010-es években is gyakran alkalmazták ezt a kommunikációs eszközt, a Tavares- és a Sargentini-jelentések pedig alkalmat adtak arra is, hogy az Országgyűlés üléseit felhasználják az Európai Unió – a kormánypárti szóhasználatban „Brüsszel” – bírálatára.
Nagy Attila Tibor felidézte, hogy a Tisza Párt 2024. június 9-i európai parlamenti választási eredménye után kezdetben szórványosan, majd egyre gyakrabban érte a pártot az Ukrajna-pártiság vádja, amely Orbán Viktor 2025. október 23-i beszédével tovább erősödött. Úgy látja, a Fidesz azért építi ezt a narratívát, mert abban bízik, hogy az Ukrajnával szemben kritikus szavazók közül sokakat meg tud szólítani, és ezzel növelheti a hatalomban maradás esélyét.
Ebben a logikában értelmezhető a kémtörténet kormánypárti olvasata is: annak bizonygatása, hogy a Tisza kapcsolatban áll ukrajnai szereplőkkel. A magyar kormány YouTube-csatornáján múlt szombaton közzétett, egy fiatal tiszás informatikus nemzetbiztonsági kihallgatásáról készült, megvágott, 51 perces videó is ebbe a kommunikációs irányba illeszkedik. Egyben reakciónak tekinthető a Direkt36 cikkére és Szabó Bence volt rendőrtiszt nagy visszhangot kiváltó interjújára, amelyek szerint a titkosszolgálatok elfogadhatatlan módon próbáltak beépülni a Tisza Pártba, és ennek érdekében két informatikust – köztük Gundalfot – kívántak felhasználni.

A kampány felülírhatta a titkosszolgálati szempontokat
Nagy Attila Tibor kiemelte, a kormány által közzétett kihallgatási videó azt is jelenti, hogy gyakorlatilag bárki – így akár Magyarország érdekeivel szembemenő külföldi titkosszolgálatok tagjai is – betekintést kaphat két magyar titkosszolgálati munkatárs kérdezési technikájába. Ezt a szempontot most felülírhatta a választások megnyerésének kényszere, vagyis az a törekvés, hogy a Fidesz a közvélemény minél szélesebb részével elhitesse, a Tisza nem a magyar, hanem idegen – jelen esetben ukrán – érdekeket képvisel.
Ahogy a kormánypárti narratívában a Tisza 2024-es megjelenése előtt a baloldali pártokat vádolták azzal, hogy nem a magyar érdekeket képviselik, úgy mostanában a Tisza került ebbe a szerepbe: a kormánypárti értelmezés szerint ukrán és európai uniós érdekeket jelenít meg. Ez a narratíva azt is szolgálja, hogy feloldja a kormánypárti szövetség számára kellemetlen helyzetet: a hatalmát jelenleg leginkább veszélyeztető politikus nem a baloldalról érkezett, hanem saját köreiből, hiszen Magyar Péter 2024 elejéig még fideszes volt. Az a visszatérő állítás, hogy »ezek ugyanazok«, ebben a keretben azt jelenti, hogy Magyar Péter sem különb a globális, brüsszeli érdekeket képviselő magyarországi liberálisoknál és baloldaliaknál. Sőt, a helyzet a kormánypárti értelmezés szerint annyiban súlyosabb, hogy a Tisza Ukrajnával is összejátszik. Ennek alátámasztását szolgálta az Alkotmányvédelmi Hivatal néhány nappal korábban nyilvánosságra hozott jelentése és a kormány kihallgatási videója.
Az elemző szerint nem kedvező jel a hatalomban maradásért küzdő Fidesz számára, hogy az ellenzéki nyilvánosságban nagy visszhangot váltottak ki
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!