Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Végszavazáson elfogadta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szenátusa az egyetemi modellváltást a december 9-i ülésén – tudta meg a Mérce. A szavazáson a Szenátus tagjai körülbelül 85 százalékos arányban elfogadták, hogy a folyamat elinduljon, ennek előre láthatóan része lesz, hogy az egyetem új fenntartójaként 2025. január 1-jétől egy zrt.-t jegyeznek be.
A Szenátus az egyetemi polgárság javaslataira több módosítót is elfogadott a határozathoz, így a lap értesülései szerint szerepel benne egy ígéret arra vonatkozóan, hogy amennyiben a mostani előterjesztés keretrendszerétől lényegesen eltér a kormánnyal folytatott tárgyalások során az ajánlat, akkor a Szenátus fenntartja a jogot az újbóli tárgyalásra és szavazásra.
Továbbá konkrét ígéret hangzott el arra vonatkozóan, hogy a BME modellváltásának „alapvető feltétele”, hogy az egyetem diákjai, kutatói és oktatói részt vehessenek az európai uniós pályázatokban. Bár az Erasmus és a Horizont pályázatokat ebben az ígéretben sem nevesítették. Az uniós kutatási és oktatási programokban való részvétel a hallgatók és oktatók számára eddig biztosított volt az állami fenntartású BME esetében. A modellváltás azonban kockázatot jelenthet, mivel más alapítványi fenntartású egyetemeket kizártak ezekből a programokból.
Noha a Szenátus nem fogadta el a szakszervezet módosító javaslatát, hogy a modellváltás során 50 százalékkal megemeljék a dolgozói béreket, elvi ígéretet tettek egy „akár már január elején” bevezethető béremelésre. Ezzel kapcsolatban a szöveg úgy fogalmaz, hogy a rektor „elkötelezett”.
A béremeléssel kapcsolatban azonban az ülésen elhangzott az is, hogy a rektor annak mértékére „nem tud garanciát vállalni” mivel azok „fedezete” még nem is lesz biztosított
– írja a Mérce.
A modellváltás szükségességét viszont éppen az anyagi források jelentős bővülésével indokolták.
Az előterjesztésből egyértelműen kiderül, hogy más egyetemek alapítványi formátumú modellváltásával ellentétben itt a jövőbeni működés kerete egy zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) lenne, ami a korábbi állami fenntartáshoz képest radikálisan átalakítja a működési struktúrát.
A kritikusok szerint ez jelentősen csökkentheti az egyetem szervezeti egységeinek, például a tanszékek és karok vezetőinek beleszólását a stratégiai döntésekbe. Az átláthatóság növekedését hangoztató érvek ellenére a tapasztalatok más egyetemek alapítványi modelljéből éppen ennek ellenkezőjét mutatják.
Az egyetem a döntésről szóló közleményében viszont azt emeli ki, hogy a BME által kezelt ingó és ingatlan vagyon állami tulajdon marad, de vagyonkezelési jogát határozott, hosszú időtartamra a Műegyetem kapja meg; a hallgatók képviseleti, részvételi, döntési, egyetértési és véleményezési jogosítványai változatlanul fennmaradnak és a Szenátus az új működési modellben is a BME legfőbb akadémiai döntéshozó testülete lesz.
A Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért (MOJ) csoport kiemelte, hogy a modellváltással kapcsolatos döntésekhez több időre és részletesebb információkra lenne szükség. A csoport szerint egy ilyen jelentőségű döntést nem szabad általános és vázlatos dokumentumok alapján meghozni. Emellett fontosnak tartják, hogy az egyetem polgársága ténylegesen részt vehessen a döntési folyamatokban.