Kevés egyértelműbb kérdés létezik annál, mint hogy hány holdja van a Földnek. Egy, nyilván. 53 év után most indult oda (április 2-án) egy újabb űrmisszió. Csakhogy ez nem igaz: létezik még két porholdja is, amelyek Holddal azonos pályán, tőle 60 fokos távolságban (előtte és mögötte) keringenek a Föld körül és szinte lehetetlen megfigyelni, ezért bizonyítani a létezésüket.
A HUN-REN Asztropolarimetria Kutatócsoport magyar kutatóinak azonban – saját fejlesztésű, hordozható képalkotó polariméteres távcsővel – a világon elsőként sikerült észlelniük és igazolniuk az összegyűlt bolygóközi porból és sziklákból álló porholdakat. Jelenleg egyedül a magyar kutatók rendelkeznek ilyen hordozható polarizációs távcsővel, amelynek továbbfejlesztett változatát az Isabis Asztrofarm magyar mérőkampányai során használják.

Először Kazimierz Kordylewski lengyel csillagász vetette fel a hatvanas években, hogy a Föld-Hold rendszer L4 és az L5 Lagrange-pontjaiban sűrű porfelhőknek kell lenniük. Sok csillagász azonban szkeptikus volt, mivel nem sikerült megfigyelni azokat, és azzal érveltek, hogy az ott összegyűlő bolygóközi anyagot a napszél, a Nap és a többi bolygó gravitációs ereje úgy is is kifújná, kimozdítaná a kényelmes helyzetből.
Égi parkolóhelyek – mindig van szabad hely
Na de mit keresnek porholdak a Föld körül? És mik ezek a Lagrange-pontok (amiket Joseph Louis Lagrange olasz-francia matematikus fedezett fel a 18. században)? A válaszhoz Newtonhoz, Keplerhez és az égi mechanikához kell fordulnunk.
Közös tömegközéppontjuk körül keringő két égitest között vannak olyan helyek, ahol az égitestek gravitációs ereje kiegyenlíti egymást. Ezeket Lagrange-pontoknak, nyugalmi pontoknak nevezik. Attól különlegesek, hogy az ide kerülő testek helyzete fix marad a két égitesthez képest.

A Föld-Hold rendszerben öt ilyen kitüntetett hely létezik. Ezek közül az első három Lagrange-pont (L1, L2 és L3) mindig instabil, az ide kerülő anyagok, testek csak rövidebb ideig tudnak ott megmaradni. Más testek gravitációs ereje, vagy éppen a napszél, könnyen kimozdítják őket onnan, és a testek kezdetben lassan, majd egyre gyorsabban eltávolodnak.
Az L! és L5 Lagrange-pontok azonban stabilak. Afféle „égi porszívóként” csapdába tudják ejteni a nem túl nagy sebességgel közeledő bolygóközi port, sziklaméretű anyagokat, vagy akár aszteroidákat is. Rájuk is hat a napszél és más bolygók gravitációja, de kimozdulva sokáig vissza-visszatérnek a nyugalmi pontokhoz. Ezért hosszabb időre is összegyűlhetnek ott a bolygóközi anyagok. A Föld-Hold közötti L4-L5 nyugalmi pontokon összesereglő anyagfelhőket nevezzük porholdaknak.
Két stabil Lagrange-pontja, így két porholdja van a Földnek.
Nem használjuk ki
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2026/04/06/kordylewski-porhold-fold-hold-lagrange-pontok/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!