2024. május 22., szerdaMa Júlia, Rita napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 385,00 Ft | USD: 355,00 Ft | CHF: 390,00 Ft
2024.05.22. Júlia, Rita Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 385,00 Ft | USD: 355,00 Ft | CHF: 390,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Két krumpli kering körülötte, és még élet is lehetett rajta

Hirdetés

Két krumpli kering körülötte, és még élet is lehetett rajta

A Merkúr, a Vénusz és a Föld feltérképezése után ideje ismét beszállni képzeletbeli űrhajónkba, hogy a Naprendszer utolsó Föld típusú, vagy ha úgy tetszik, kőzetbolygóját is górcső alá vegyük. Az élettel teli, kék és zöld színekben pompázó Föld után ismét egy kopár, ám annál izgalmasabb vörös bolygó felé indulunk, amit úgy hívnak, hogy Mars. A Mars az emberek által egyik legtöbbet kutatott égitest, ez az egyetlen bolygó továbbá, amelyre Rovereket küldtünk, hogy bejárják az idegen tájat.

Mindez persze nem véletlen: a NASA küldetései az elmúlt években számos bizonyítékot találtak arra, hogy a Mars évmilliárdokkal ezelőtt sokkal nedvesebb és melegebb volt, emellett pedig vastagabb légkörrel is rendelkezett, ami egyes feltételezések szerint akár azt is lehetővé tette, hogy élet alakuljon ki a planétán. Roverek ide, rovarok oda, minderre bizonyítékot azonban még nem találtunk – ennek ellenére a NASA azonban nem adja fel a kutatást – ahogy a mondás is szól, a remény hal meg utoljára.

bolygós mars

Fotó: Németh Emília / Index

A bolygót a rómaiak nevezték el Marsnak, az égitest a nevét a háború istenéről kapta, hiszen színe a vérre emlékeztette az embereket. Érdekesség, hogy az egyiptomiak is hasonlóképpen gondolkodtak a bolygó elnevezésekor, ők „Her Desher”-nek, azaz „a vörösnek” hívták a planétát. A vörös jelző egyébként a mai napig megmaradt a köznyelvben, sokszor olvasni és hallani, hogy tudósok, csillagászok vagy átlagemberek is „vörös bolygóként” hivatkoznak a Marsra. Színét a marsi szennyeződésben lévő vasásványok oxidálásától, vagyis rozsdásodásától kapja, emiatt tűnik a felszín vörösnek.

Hirdetés

A Mars 3390 kilométeres sugarával körülbelül feleakkora, mint a Föld. A bolygó átlagosan 228 millió kilométerre, avagy 1,5 csillagászati egységre van a Naptól, ami azt jelenti, hogy a csillagtól érkező fénynek 13 percébe kerül, hogy az a bolygóra érjen – így ha egyszer csak egy csettintésre eltűnne a Nap, a Marson még 13 percig semmit se lehetne ebből észrevenni; a Földön ez az érték körülbelül nyolc perc lenne. Egy csillagászati egység (CsE vagy AU) alatt egyébként a Nap és Föld távolságát értjük, ami egészen pontosan 149 597 870,700 kilométert jelent.

A Mars 24,6 óránként tesz meg saját maga körül egy fordulatot, ami nagyon hasonló egy földi naphoz – a napokat azonban a vörös bolygón nem napnak, hanem solnak hívjuk; egy sol 24 óra, 39 perc, 35,2 másodperc hosszú.

Az évek azonban már nem a földihez hasonló hosszúságúak, hiszen a Mars – ahogy említettük is – jóval távolabb kering a Naptól. Egy év a Marson 669,6 sol, ami 687 földi napnak felel meg. Érdekesség, hogy a bolygón a Földhöz hasonlóan az évszakok is váltakoznak, hiszen forgástengelye 25 fokkal van eldőlve a Nap körüli pálya síkjához képest – az évszakok azonban itt sokkal tovább tartanak, mint a Földön.

A bolygón ráadásul holdakból sincs hiány, a Marsnak egyenesen kettő is van, a Phobosz és a Deimosz. A két égitest leginkább egy-egy repülő burgonyára hasonlít, mivel túl kicsi a tömegük ahhoz, hogy a gravitáció gömbbé alakítsa őket. A belső, a nagyobbik hold, a Phobosz erősen kráteres, felszínén mély barázdák húzódnak, élete azonban nem örök: a hold lassan halad a Mars felé, és körülbelül 50 millió év múlva bele fog csapódni a bolygóba. A Deimosz ezzel ellentétben körülbelül feleakkora, mint a Phobosz, és két és félszer távolabb kering a Marstól, felszíne pedig sokkal simább.

Trükkös terep

A Mars vékony légköre főként szén-dioxidból, nitrogénből és argonból áll, ami az általunk a Földön megszokott kékes színek helyett inkább vöröses árnyalatokban tetszeleg a lebegő por miatt. A bolygón az átlaghőmérséklet elérheti akár a 20 Celsius-fokot is, az idő java részében azonban kemény fagyok uralkodnak a felszínen, akár -153 Celsius-fokot is lehet mérni a planétán. A rendkívül vékony légkör miatt ráadásul a Napból származó hő is könnyen elszökik a vörös bolygóról,

ha délben például a Mars felszínén, az egyenlítőn állnánk, akkor a lábunknál kellemes tavaszi hőmérsékletet (kb. 20-24 Celsius-fokot), a fejünknél azonban már fagyos telet (kb. 0 Celsius-fokot) éreznénk.

A Marson ennek ellenére nincsenek különösebb időjárási jelenségek, a szél azonban elég erős tud lenni ahhoz, hogy porviharokat hozzon létre, amelyek aztán akár hónapokig is beszennyezhetik a légkört. Érdekesség továbbá, hogy a bolygó ad otthont a Naprendszer legnagyobb vulkánjának, az Olympus Monsnak, ami háromszor magasabb, mint a földi Mount Everest, alapterülete pedig akkora, mint Új-Mexikó.

A kép csak illusztráció!

A kép csak illusztráció!

Fotó: dottedhippo / Getty Images Hungary

Ezért nem találtunk még életet

A Marson számos Rover

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2024/05/11/naprendszer-voros-bolygo-mars-vilagegyetem-elet/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Évszázadok óta tombol egy gigantikus vihar, és esze ágában sincs elcsitulni

Miután felfedeztük a Merkúr tűz és jég uralta felszínét, túléltük a Vénusz perzselő hőségét, megpihentünk …