Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Kemény telet jósolnak a meteorológusok. Bár sok hóra most sem számíthatunk, fagyos hetek, hónapok állnak előttünk. Akár rég nem tapasztalt farkasordító hideg, mínusz 20 Celsius-fok is előfordulhat, a hőmérők jellemzően fagyponthoz közeli értéket fognak mutatni még napközben is.
Szinte már meglepő, hogy télen hideg lesz,
hiszen lassan hozzászokunk az enyhe időjáráshoz. A legutóbbi, 2023/2024-es például a legenyhébb tél volt a mérések kezdete, 1901 óta, országos átlagban 3,7 Celsius-fokkal (!) melegebb volt az elmúlt harminc év normájához képest. Mindössze 3 „téli nap” volt (ami a meteorológus terminológiában azt jelenti, hogy a hőmérséklet nappal sem emelkedett fagypont fölé), miközben átlagosan 22 szokott lenni. Szóval nem nehéz felülmúlni (pontosabban alulmúlni) az utóbbi években megélt hideg évszakokat.
Na de honnan tudják hónapokkal előre megjósolni a meteorológusok, milyen hideg-meleg és mennyi hó lesz? Hiszen még a heti előrejelzéseket is – finoman fogalmazva – nagy bizonytalanság övezi. De még egy adott napra szóló prognózis is kudarcot vallhat, mint ahogy megtörtént például 2022. augusztus 20-án, amikor vihart és felhőszakadást jeleztek előre nagy valószínűséggel, ezért lefújták a grandiózus tűzijátékot. Az égindulás azonban elmaradt, a kormány pedig menesztette az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), ma már HungaroMet vezetését.
Tudományos magyarázat szerint azért nyúltak ennyire mellé, mert a légköri jelenségek közül az egyik legkeményebb dió a zivatarok előrejelzése. Kedvező feltételek mellett bárhol és bármikor felbukkanhatnak, gyorsan mozognak, és akármikor eltűnhetnek, ráadásul a nagy kiterjedésű frontokkal ellentétben kicsiknek számítanak. Ezért nehéz biztosan előre jelezni, hogy egy adott városban lecsap-e a vihar valamelyik napszakban, vagy sem.
Kész káosz az életünk…
És persze a legfőbb érv, mint mindig, akkor is az volt, hogy minden időjárás-előrejelzés ki van téve a természet megkerülhetetlen káoszának, ami miatt hiába használnak töméntelen mennyiségű, precíz műholdas adatot, hiába számolnak a legfejlettebb, leggyorsabb komputerekkel, nem lehet megkerülni, hogy
a légkör az egyik legkaotikusabban változó közeg a Földön.
Magát a káoszelméletet is egy meteorológus fedezte fel, miután akárhányszor is futtatta le időjárási adatait őskomputerén, mindig más és más helyzetképet kapott eredményül. Edward Lorenz kénytelen volt belátni, hogy a légköri folyamatok hosszabb távú előrejelzése lehetetlen, méghozzá azért, mert hiperérzékenyek a kezdőértékek (például kiinduló hőmérséklet, légnyomási mező, szélsebesség stb.) pontosságára. Bármilyen kis eltérés idővel óriásira nő (pillangóhatás), és ez ellen nem lehet semmit sem tenni. A káosz ugyanis a légkör alaptermészete,
a legfőbb korlátot maga a légkör viselkedése hordozza.
Akkor mire alapozva jósolnak hideg telet a meteorológusok?
Most éppen arra hivatkozva, hogy 40 éve nem tapasztalt módon meggyengült az északi sarkkör fölött keringő (amúgy állandóan jelen lévő és a szélességi körökkel párhuzamosan futó) poláris szélörvény, a Polar Vortex. A gyenge áramlás pedig nem tudja magában tartani a fagyos sarkvidéki levegőt, ezért jó eséllyel kiterjed majd Európára (és Észak-Amerikára). Persze az időjárásba beleszólnak majd az egymást érő frontok is, mindenesetre a tél zimankósnak ígérkezik.
…de van megoldás
Készülnek azonban máskor is évszakos prognózisok, és a legtöbbször nem lehet a poláris szélörvény gyengülésére hivatkozni. Szerencsére ki lehet játszani valamennyire a mindent szétziláló káoszt.
Először is olyan, lassan változó adatforrásokra fókuszálnak, amelyek elhanyagolhatóak a rövid távú előrejelzéseknél. Közülük is a legfontosabb a tengerfelszín […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2024/11/10/hosszutavu-idojaras-elorejelzes-kaoszelmelet-polar-vortex/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!