Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Napjainkban, ahogy nő a globális energiaigény, ahogy egyre inkább sújt a klímaváltozás, mindennél nagyobb szükség lenne új energiára, ezért is kutatják vehemensen a nap- és a szélenergia hasznosítását. A 2022–2026-os alacsony energiájú nukleáris reakciók kísérleteiből nem lettek hidegfúziós reaktorok, de megmutatták, hogy a szilárd testekben előforduló nukleáris jelenségek valósak, mérhetők és kísérletileg szabályozhatók.
A DARPA kutatóintézet, amely az internet, a GPS és a lopakodó repülőgépek mögött áll, 2025 végén elindította saját programját, a MARRS-t (Mechanisms for Amplification of Fusion Reaction Rates in Solids), hogy kiderítse, lehet-e szobahőmérsékleten vagy annak közelében szilárd anyagokban megvalósuló nukleáris fúziós reakciókat megbízhatóan és előrejelezhetően felgyorsítani. Céljuk a szilárdtest-fúziós reakciók sebességének növelése, és ha sikerül, létrejöhetnének olyan kisméretű, hordozható, elosztott energiatermelő rendszerek, amik akár katonai célokra is ideálisak lehetnek.
A MARRS program nem a hidegfúzió működésén alapul, inkább azon, képesek vagyunk-e azonosítani azokat a mechanizmusokat, amelyek felerősítik ezeket a reakciókat, valamint mérhetjük és modellezhetjük-e őket.
A kutatók deutériumot (a hidrogén egy nehezebb formáját) juttattak palládiumba, majd deutériumion-nyalábot lőttek ki rá. A neutronjel konzisztens és reprodukálható 15 százalékos növekedése volt a fúzió jele.
A keletkezett energia nagyon kicsi volt, de nem is ez számított, hanem, hogy az anyag állapotának megváltoztatásával meg tudták figyelni a fúziós jel válaszát.
A Physical Review X folyóiratban ezzel párhuzamosan megjelent egy másik tanulmány egy korábban ismeretlen reakcióútról: különböző kimenetelek valószínűségeit mérték meghatározott bizonytalanságokkal több független detektortípuson.
2026 elején egy, a Nuclear Engineering and Technology folyóiratban megjelent tanulmány kimutatta, hogy a deutériummal teli titánban a tríciumtermelés bizonyos besugárzási körülmények között három-ötszörösen meghaladta a számítógépes szimulációkban előállított mennyiséget – ami arra utal, hogy valami olyan történik ezekben az anyagokban, amit a jelenlegi modelljeink nem képesek teljes mértékben leképezni.
Így hát bizakodóak a DARPA MARRS programjával kapcsolatban, ami 3 fő tényezőre fókuszál:
- a töltésre, vagyis arra, hogy mennyi üzemanyagot (deutériumot) lehet az anyagba sűríteni, mert minél több üzemanyag van a rácsban, annál nagyobb a fúziós aktivitás;
- az árnyékolásra, mert egy fémrács belsejében az atommagokat körülvevő elektronok hatékonyan csökkentik az atommagok közötti elektromos taszítást, megkönnyítve ezzel, hogy az atommagok elég közel kerüljenek egymáshoz – ez az „elektronárnyékolás” sokkal erősebb lehet, mint amit az elméleti modellek előre jeleztek;
- a kiváltó okokra, vagyis létre tudunk-e hozni egy olyan energiaimpulzust (részecske-becsapódást, vagy lézerkitörést), ami a reakció küszöbértékét meghaladó körülményeket teremt.
Ha ezt a hármat maximalizáljuk, akkor is messze vagyunk a hasznos hőmennyiség előállításától.
Mindössze egy watt energia előállításához körülbelül egybillió reakció szükséges másodpercenként.
A program célja, hogy grammonként egymillió reakciót érjenek el másodpercenként, ami még mindig milliószor kevesebb, mint egyetlen watt.
Miközben az alacsony […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/03/20/tiszta-energia-hideg-fuzio-reaktor-kvantum-elmelet/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!