Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A könyvből megtudhatjuk, hogy mi számít a normális öregedés részének, és mi utalhat betegségre. Rávilágít arra, hogy a megelőzést soha nem késő elkezdeni – a tudatos döntések évekkel, sőt évtizedekkel is kitolhatják a szellemi frissesség megőrzését. Geir Selbæk norvég kutató személyes történeteken keresztül hozza közel a demencia különféle formáit. A szerző szerint ez a kór napjaink legnagyobb egészségügyi kihívása, mert az idős korra jellemző betegség a hosszú élet miatt szupergyakorivá vált.
A kérdés, ami sürgősen tisztázásra szorul és Selbaek már egész korán ki is tér rá, honnan tudhatjuk, hogy demenciások vagyunk, és nem csak feledékenyek, szenilisek, vagy fáradtak? A demencia összefüggésben áll az érelmeszesedéssel, a szenilitással és az Alzheimerrel is, mind a három okozhat ugyanis demenciát. De több mint 300 (!) egyéb betegség okozhatja. Nem egy konkrét anomália tehát, hanem több állapot összefoglaló megnevezése. Három feltételnek kell teljesülnie, hogy demenciáról beszélhessünk:
- ha gyengül a mindennapi életben való boldogulás (kognitív hanyatlás miatt),
- ha egy vagy több területen kognitív leépülést tapasztalunk,
- és ha nem találunk rá más magyarázatot.
Leggyakoribb tünete a memóriazavar, ami főleg a közvetlen múltat érinti. De az idő- és térbeli tájékozódás, a figyelem zavara és a szavak helytelen használata is jellemzi. A legtipikusabb, hogy a beteg a korábban simán elvégzett feladatokat nem tudja ellátni – legyen ez csak valami egyszerű, mindennapi cselekedet, például a távirányító használata, garázskapu kinyitása. Ez különböztetheti meg attól az általános gyengeségtől, ami az idősekre jellemző. Mert a demencia az ő betegségük, és 70-75 felett ugrik meg a száma. De hangsúlyozzuk, nem egy általános memória gyengeség, vagy a technológia nehéz megértése, ezek minden idős emberre jellemzőek.
Ha valakire a demencia árnyéka vetül, először a háziorvosához fordulhat, éljen akár Oslóban vagy Szombathelyen, aztán MR vizsgálatot végezhetnek, megnézik a vérét is. A norvég kutató külön fejezetben veszi sorra, mely betegségek okoznak demenciát, az első persze az Alzheimer-kór, aminek történelmi áttekintését is megkapjuk. 51 éves volt csupán a német pszichiáter, Alois Alzheimer első betege, Auguste Deter, akinek agyát felboncolta és definiálta a nem igazán idős asszony betegségét: agyában amiloid plakkok képződtek, idegrostjainál anomáliákat fedezett fel.
De létezik vaszkuláris demencia is, ami az érrendszerrel áll összefüggésben. Sztrók után alakul ki jellemzően. És van Lewy-testes demencia is, a Parkinson-kórhoz is kapcsolódhat demencia, de lehet homloklebenyi is.
12 tényező
Az évek során rengeteg vizsgálatot végeztek nemzetközi orvoscsoportok, kutatók, és sikerült 12 kockázati tényezőt megállapítani, amik hajlamosíthatnak a demenciára és ezért kerülendők. Selbaek végigveszi pontról pontra, mik ezek. Kezdjünk tippelni – ez Selbaeknek is tetszene, mert a lapokon többször kibújik humora a tudós zsákból! Igen, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a sport kerülése és a táplálkozás is elősegíti, de mi lehet még? Az iskolázottság! Érdekes, hogy felsőfokú tanulmányokat végzők agyában demenciára utaló plakkokat találtak, de a viselkedésükben semmi erre utaló jelet nem tapasztaltak, mert az elsajátított ismeretek, a tanulás tartalékot képzett agyukban, lett tartalékkapacitás, volt mire támaszkodni az agynak, így a betegség csak később okozott tüneteket. A tanulás csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát vagy késlelteti megjelenését. Diplomára fel!
A hallás romlása fontos jel lehet a demencia felismerésében, mert ha rosszul hallunk, agyunk kevesebb ingert kap, ráadásul az agynak sok energiát kell fordítania a hallásra és így kevesebb marad a memóriára, figyelemre, tájékozódásra. De a halláscsökkenés összefüggésben áll a társadalmi elszigeteltséggel is, ami szintén kockázata a demencia kialakulásának.
Azonban a fejsérülések is növelik a kór kialakulásának kockázatát, ezért is vezettek be új irányelveket az angol fociban: edzéshetenként maximum 10 fejelést lehet végrehajtani az FA (The Football Association) szabályzata szerint.
Egy tanulmány kimutatta, hogy a profi focisok ötször nagyobb eséllyel halnak meg Alzheimerben, és a fő gyanúsított a fejelés. A traumás fejsérülések növelik az Alzheimer- és a Parkinson-kór előfordulását is – Muhammad Ali is ebben szenvedett 40 éves korától.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!