A vér az összetartozás, az élet a szeretet szimbóluma, ahogy a Biblia írja „a test lelke a vérben van.” (3Móz 17,11.14). Ezért sem fogyasztják a zsidók például, de a magyar konyha nem veti meg. Gondoljunk a disznóvágások fénypontjára, amikor a sült vért és a véres hurkát eszik a maszatos egybegyűltek. De nem csak a magyar ember ilyen drakula, a finnek és a svédek is szívesen sütik ki palacsintájukat sertésvérben.
Sok olyan állat is van, ami vérrel táplálkozik. A szúnyogok, a bögöly, a bolha, a tetű mind e furcsa szokás rabjai, de az ágyi poloska, az atkák (például a kullancsok), és némely gyűrűsféreg (pióca) is vért csemegéz. A gerincesek között vérevő a denevér, vagy a vérszívó csúfolórigó, és a menyétféléknél sem ritka, hogy zsákmányuknak a vérét fogyasztják el, és nem a húsát.
De a „vér” szó hallatán mégsem elsősorban a fogyasztására asszociálunk, inkább arra, hogy milyen szerepet tölt be testünkben az a 4,5–5,5 liternyi, ami szervezetünkben keringeti az oxigént, a szén-dioxidot, a tápanyagokat, a vizet, az anyagcseretermékeket, a hormonokat, és hőmérsékletünket is megregulázza.
A vérkeringést a 17. században fedezték fel, majd két vállalkozókedvű kutya között sikeres vérátömlesztést hajtottak végre. A vércsoportok felállítása egy osztrák orvos, Dr. Karl Landsteiner nevéhez fűződik, aki ezért Nobel-díjat is érdemelt 1930-ban. Ő különböztette meg az A, B és C vércsoportokat. Ha a C nem ismerős, a 0 az lesz azoknak, akik univerzális donorok.
Charles Drew afro-amerikai orvos a modern vérbank atyja a 2. világháború alatt kidolgozta a Blood for Britain programot, hogy Amerika vérplazmával segítse a tengerentúli sebesült katonákat és civileket. Ez vezetett egy nemzeti vérbanki kísérleti programhoz 1941-ben, a vérprogramban azonban, hiába volt afro-amerikai származású az alapító, nem fogadták el a feketék vérét. Ez az eljárás kicsit később megváltozott, de még akkor is elkülönítették vérüket a fehérekétől.
A vércsoportok megmutatják, milyen antigén van a vörösvértesten, ezek határozzák meg, hogy a szervezet milyen immunválaszt ad, milyen ellenanyagokat termel. A vércsoportok gyakorisága populációnként eltérhet, Közép–Kelet–Európában a legelterjedtebb vércsoport az A, a második a 0, amit a B és az AB követ. A legritkább vércsoport a világon az AB.
Csodálatos véradás
Sokan tartanak a véradástól, pedig ez azon kivételes tevékenységek egyike, amivel mindenki jól jár, és az a pici szúrás sem igazán nevezhető fájdalmasnak, odanézni persze nem kell.
Egy […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2024/05/17/ver-adas-verkeringes-adomany-egeszseg/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!