Közép- és Dél-Ázsia történelmileg szoros kapcsolatban állt. A Nagy Selyemút összekapcsolta és elősegítette a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok és a tudás cseréjét a két régió között. Ugyanakkor ezek a kapcsolatok a történelem előrehaladtával és a Selyemút hanyatlásával, majd megszűnésével szinte teljesen eltűntek. A közelmúlt fejleményei azonban, így az orosz ukrán háború, illetve a két régió közötti kapcsolatok és összeköttetések újraélesztése a Transz-Afgán Vasút projekt révén, újra reflektorfénybe állították a térséget.
A Transz-Afgán Vasút projektet Üzbegisztán mellett Közép-Ázsia másik négy országa – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán – is egyre meghatározóbb prioritásként kezeli az utóbbi időben, annak ellenére, hogy a vasúti projekttel kapcsolatos anyagi, biztonságpolitikai és gazdasági elképzelések gyakran csak a vágyak szintjén jelennek meg.
A közép-ázsiai térség országai földrajzi determináltságuknak köszönhetően, bár az eurázsiai kontinens „szívében” helyezkednek el, ugyanakkor ez a kiváltság jelenti a régió országai számára azt a nehézséget is, hogy a modernizálódó és egyre jobban iparosodó gazdaságaik által megtermelt árucikkeket, termékeket milyen útvonalon tudják eljuttatni a világpiacokra. Ahhoz, hogy Közép-Ázsia országai bekapcsolódhassanak a világkereskedelem körforgásába, a legfontosabb segítség az úgynevezett Középső-kereskedelmi folyosó vagy más néven Middle Corridor, ami a Kelet-Nyugat és Nyugat-Kelet irányú kereskedelem egyik legfontosabb szárazföldi (és vízi) útvonala. A Középső Folyosóról részlesen ebben a cikkünkben írtunk.
Ugyanakkor a kialakult geopolitikai feszültségek és konfliktusok – orosz-ukrán és palesztin-izraeli háború, a kínai-amerikai gazdasági ellentét, az Oroszország ellen meghozott szankciók – arra sarkalják a közép-ázsiai „sztánokat”, hogy a pakisztáni Karacsi, Gwadar és Qasim tengeri kikötőihez való hozzáférés irányába diverzifikálják kereskedelmi és ellátási útvonalaikat, ezáltal is növelve saját kereskedelmi volumenüket és gazdasági biztonságukat.
A térség államai előtt világos az a tény, hogy az egyre jobban elhúzódó orosz-ukrán és közel-keleti konfliktus okozta geopolitikai átrendeződés és instabilitás megdöntötte az ellátási útvonalakkal kapcsolatos globális számításaikat, melyek következtében a korábban megvalósíthatatlannak hitt infrastrukturális projektek most úgy tűnik, hogy egyre komolyabb mértékben haladnak előre.
Közép-Ázsia – a régión belül is elsősorban Üzbegisztán számára – az egyik erősen szorgalmazott vállalkozás az úgynevezett Transz-Afgán Vasút projekt. A projektre először Üzbegisztán tett javaslatot még 2018-ban. Taskent tervei szerint a Transz-Afgán Vasút összekapcsolná Taskentet és benne Közép-Ázsiát Afganisztánon keresztül Pakisztán tengeri kikötőivel és a kikötőkön keresztül a jelentős és a közép-ázsiai országok számára potenciális dél-ázsiai exportpiacokkal.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/05/17/transzafgan-vasut-uzbegisztan-afganisztan-pakisztan-szallitas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!