Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Édesapjuk, a korábbi szövetségi kapitány Dárdai Pál 61 fellépésen húzhatta magára a címeres mezt játékosként, ezzel a Dárdai család lett az első, amely több generációban is legalább három futballistát adott a magyar válogatottnak.
Egy fél megjegyzés ehhez, 1906 és 1908 között ugyanis arra már volt példa, hogy egy családból hárman, nevezetesen a Molnár testvérek, Ferenc, Imre és Ödön is pályára lépjenek, de ezúttal az apa-fia kapcsolatokra fókuszálunk.
Kezdjük is hát cikkünk apropójával!
A Dárdai családban azért még a középső Pál az úr
Már idősebb Dárdai Pál is korábbi futballista volt, Pécsen 284 élvonalbeli meccsen 67 gólja volt középpályásként, de a válogatottság neki nem jött össze.
Fiai közül Pál a pécsi évek után a BVSC-nél töltött rövid időszak után a Hertha szűrője és egyúttal klublegendája lett, a nemzeti együttesben összesen 61 fellépésen jutott szóhoz, gólt szerzett Azerbajdzsán, Izland, Moldova, Anglia és Bosznia-Hercegovina ellen.
Klubkarrierjét követően a berliniek utánpótlásában kezdett el edzősködni, majd hét meccsen irányította a magyar válogatottat is, nagy szerepe volt abban, hogy az együttes kijutott a 2016-os Európa-bajnokságra. Testvére, Balázs is futballista volt, 23 évesen egy mérkőzésen hunyt el.
A Hertha mesterének három fia is futballozik (mindhárom a berlini klubban), a legidősebb, a 24 éves Palkó 2022-ben, a görögök elleni évzáráson mutatkozhatott be a válogatottban, most pedig a középső gyermek, a német korosztályos válogatottakat végigjáró Márton is pályára léphetett, Törökország ellen még csereként, Koszovó ellen pedig végig a Puskás Aréna gyepén volt.
A 22 éves hátvéd/szűrő mellett még a támadó középpályás Bence is a klub alkalmazottja, legalábbis egyelőre, mert a nyáron Wolfsburgba igazol. Ő tavaly a német korosztályos válogatottal Magyarországon nyert U17-es Európa-bajnoki címet.
Dárdaiék a válogatottban
- Dárdai Pál 61 mérkőzés/5 gól (1998–2010) 21 győzelem – 15 döntetlen – 25 vereség
- Dárdai Palkó 1/0 (2022–) 1–0–0
- Dárdai Márton 2/0 (2024–) 2–0–0
Aranylabdás örökség
A Császár, azaz Albert Flórián a magyar labdarúgás (eddigi?) egyetlen aranylabdás (1967) futballistája. 1965-ben a Ferencvárossal megnyerték az UEFA-kupa/Európa-liga elődjének számító Vásárvárosok Kupáját, miután a döntőben 1–0-ra legyőzték a Juventust Torinóban. A háromszoros magyar gólkirály, négyszeres bajnok csatár 537 klubmérkőzésen 383 gólt szerzett a Ferencváros színeiben, nem véletlenül viselte egyidőben az ő nevét a klub stadionja.
A válogatottban 1959 és 1974 között 75 mérkőzésen szerepelhetett, 31 találata az örökrangsorban a tizedik helyre repíti.
Az 1962-es világbajnokságon négy góljával hatos holtversenyben a legeredményesebb futballistának számított, az együttes a negyeddöntőben a későbbi finalista csehszlovákoktól kapott ki.
Ifjabb Albert Flórián is a fővárosi zöld-fehéreknél kezdett, középpályásként három bajnoki címet szerzett az együttessel, és részt vett az 1995–1996-os BL-csoportkörben is, sőt gólt szerzett a Real Madrid (1–1) és a Grasshoppers (3–3) elleni hazai mérkőzések során.
A címeres mezben nem sok sikerélmény adatott meg neki, ötször be-, egyszer lecserélték a hat vereség során, gólt nem szerzett. Jelenleg a Ferencváros női csapatát edzi.
Alberték a válogatottban
- Albert Flórián 75/31 (1959–1974) 45–13–17
- ifj. Albert Flórián 6/0 (1993–1996) 0–0–6
A Szőke Szikla és Kavics
Ahogyan Albertéknál, Mészölyéknél is óriási örökséghez kellett felnőni a sarjnak. A 2022 novemberében elhunyt Kálmán, avagy a Szőke Szikla játékosként és szakvezetőként is 61 találkozóig jutott a válogatottban, utóbbit épp most érte be Marco Rossi, így már csak a következő meccsig található az örökranglista képzeletbeli dobogójának alján.
Játékosként az 1962-es világbajnokságon az ötödik, négy évvel később a hatodik helyen zárt, a kettő között pedig Európa-bajnoki bronzérmet szerzett. 1968-ban a negyeddöntő jelentette a végállomást a kontinensviadalon, a Vasassal négy bajnoki címet és három Közép-európai Kupát nyert. Kapitányként dirigált az 1982-es világbajnokságon, amelyen bár a csoportkörben búcsúzott Magyarország, a Salvador elleni tíz gól (10–1) a mai napig vb-rekordnak számít.
Géza is a Vasasnál kezdte pályafutását, majd légióskodott Dél-Koreában, Franciaországban, Cipruson és Izraelben is. Ő 18-szor húzhatta pályára a címeres mezt, edzőként jelenleg a harmadik időszakát tölti Újpesten.
Mészölyék a válogatottban
- Mészöly Kálmán 61/6 (1961–1971) 32–14–15
- Mészöly Géza 18/0 (1988–1995) 5–4–9
Kapusdinasztiák
Gelei József 1957-ben az MTK színeiben mutatkozott be az élvonalban, az idény végén bajnoki címet ünnepelhetett. Később volt a Vasas és a Tatabánya kapusa is, utóbbiból hívták be a nemzeti együttesbe, 1965 és 1966 között 11 fellépésen játszott, közte a világbajnokságon a brazilok (3:1) és a bolgárok (3:1) elleni csoportmeccsel, valamint a szovjetek elleni negyeddöntővel (1:2).
Gelei Károly Csepelen kezdett el védeni, majd a Honvéd, a Vác, a belga Antwerp és Boom, a Pécs és a Szolnok érintésével ugyancsak Tatabányán kötött ki. Neki egy fellépés jutott, 1990-ben az Egyesült Arab Emírségek elleni 3–0 során védett.
Még egy kapusdinasztiát jegyezhetünk fel, az 1915-ös születésű Tóth György az Újpesttel nyert bajnoki címek mellett 15 válogatott meccset is a magáénak mondhatott, fia, Zoltán ugyancsak a negyedik kerületieknél szerepelve a szovjetek elleni 2–2-es idegenbeli Eb-selejtezőn jutott szóhoz. Érdekesség, hogy miután kiköltözött az Egyesült Államokba, fia, Chris Toth a helyi strandfutball-válogatott kapusa lett.
Kapusdinasztiák a válogatottban
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!