A papírforma alapján a mérkőzésnek magyar szempontból nem az volt a kérdése, hogy sikerül-e újabb pontot vagy pontokat szerezni a bennmaradásért vívott versenyfutás érdekében, hanem az: a svédektől csütörtökön elszenvedett 7–1-es vereség során a második és harmadik harmadban nyújtott értékelhetetlen teljesítmény után mire lesznek képesek a magyarok?
Egy újabb olyan mérkőzésen, amelyen előre szintén vereséggel számolhattunk. De legkésőbb csütörtökön mindenki – stábtagok, játékosok, szurkolók – számára egyértelművé vált, ha addig nem lett volna az: bizonyos színvonalú teljesítményt még a tisztes helytállásért is ki kell tenni a jégre. Máshogy nem megy! Mert az erő lehet, hogy megmarad, azzal tudunk spórolni, de mindez mit sem ér, ha közben meg oda az önbecsülés…
Nos, Nagy Gergőék rendezték a sorokat! A magyar kapuba visszakerült a tornán első számú hálóőr Bálizs Bence, előtte a társak pedig rögtön maximális fordulatszámon kezdtek pörögni és koncentrálni.
Az első harmad első felében döntően a finn botokon volt ugyan a korong, az ellenfél sokszor fel is ért a kapunk elé, de korongszerzés után a magyarok visszakézből gyors kontrákat vezettek. Mindezt olyan eredményesen, hogy sorra alakították ki a lövőhelyzeteket!
A svédek ellen a második és a harmadik játékrészben egyetlen kapura lövésig sem jutottak a magyarok, míg a finnek ellen tíz perc alatt négyhez! Mindeközben a riválisnak csupán egyet írtak a lőlapra…
A játéknak a 10. percben Terbócs István kétperces kiállítása adott új irányt. A finnek megszállták a harmadunkat, Bálizs bizony nem unatkozott, sorra jöttek a hazai lövések. Magyar szempontból a 4–1 helyett 4–7-re alakult a lövési statisztika. Viszont álltuk a sarat. A hátrányt azonban hiába védekeztük ki, a 13. percben Mikko Lehtonen lövése mégis megtalálta az utat a rövid felsőbe. A gól nem sok változást hozott a játékban, a magyarok fegyelmezetten védekeztek, bár ekkor már a támadásokra nem maradt kellő erő (1–0).
A második felvonás az ellenoldali csere miatt kritikusnak ígérkezett, de bízhattunk, hogy ezúttal nem lőjük magunkat bokán a koronggal. A harmad elején fórhoz jutott a rivális, amelyből önfeláldozó magyar védekezésnek köszönhetően már csak 9 másodperc volt hátra, amikor Kaapo Kakko mégis betalált: a 24. perc elején így megduplázódott a különbség.
a 27. percben viszont Sebők Balázs révén ismét minimálisra csökkent!
A finn harmadvonalnál Pozsgai Tamás korongot szerezett, majd némi kori után a bal szélről lövésre szánta el magát. A korong útjába Jussi Olkinuora sután nyúlt bele, az úgy esett a finn kapus mögé, hogy arról neki fogalma sem volt. Sebők viszont azonnal észlelt, és két finn védőt megelőzve a hálóba pofozta a pakkot. Ettől függetlenül is stabil volt a magyar csapat, nagy összhangban és zártan védekezett, jól cserélt. A finnek nem találták az ellenszert, idővel aztán nemcsak tanácstalanná, hanem kedvetlenné is váltak.
A játékrész hajrája egyértelműen a magyaroké volt! Mezőnyben Bartalis Istvánék akarata érvényesült, Sofron István ütközött párat, Terbócs és Sebők pedig lövésig is jutott – utóbbinál Olkinuora bravúrral védett –, ha nem is érett az egyenlítés, a játékban sokkal inkább benne volt a második magyar gól, mint a harmadik finn (2–1).

Gyors finn góllal indult a harmadik harmad. Mikko Rantanen a jobb szélen a palánktól indult meg, három magyart tett zsebre, majd középre húzott, és remekül szolgálta ki Atte Ohtamát, aki a 41. percben növelte a hazai előnyt.
A 42. percben ismét ajándékfórt kaptak a hazaiak, amelyből 34 mp volt még hátra, amikor a 44. percben Teemu Hartikainen kapásból bombázott a magyar kapuba. Másik, a gyorsabb arcát mutatta a finn csapat, mint a korábbi játékrészekben, miközben mi az ellenfelet és a saját pozíciónkat sem tudtuk sokszor felvenni. A 47. percben aztán Kasperi Kapanen is betalált.
Ez a hajó bizony nagyon elment…
Hári János kétperces kiállítását lehoztuk kapott gól nélkül, majd Papp Kristóf lövésig is elvitt egy magyar akciót, de a finnek nyomása megmaradt, a hazai drukkerek pedig remekül szórakoztak. Volt rá okuk… A finn kapuvasat az 55. percben Waltteri Merela gólja követte. A végjátékot újabb magyar kiállítás vezette fel, majd a 60. percben Joel Armia szólózott nagyot és talált be. Másodpercek voltak a fórból… Az eredmény már nem változott, ez is közte hat lett, de teljesen más volt, mint egy nappal ezelőtt (7–1).
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!