2026. május 2., szombatMa Zsigmond napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 313,00 Ft | CHF: 396,00 Ft
2026.05.02. Zsigmond Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 313,00 Ft | CHF: 396,00 Ft
Kezdőlap / Sport / Dénes Ferenc: A magyar sport utóbbi 16 évében konzerválták a középszerűséget, magasabb életszínvonalon

Dénes Ferenc: A magyar sport utóbbi 16 évében konzerválták a középszerűséget, magasabb életszínvonalon

Az interjúban szóba kerül még, hogy…

  • a 9,5 milliós magyar piac a jelenlegi szinten három, legfeljebb öt professzionális futballcsapat működését teszi lehetővé;
  • a Tisza kampányában a magyar sport finanszírozásáról alig-alig esett szó;
  • miért „gonosz probléma” a sportirányítás, ahol minden kérdés megoldása két újabbat vet fel;
  • mi volt a tanulsága Orbán Viktor elmúlt években sportról adott nyilatkozatainak, mi volt a víziója a magyar sportról, annak társadalmi szerepéről;
  • a leköszönő miniszterelnök a politikusok feladatává tette a források biztosítását a sportköltésekhez, ami tovább puhította a sportszervezetek költségvetési korlátját;
  • a kontraproduktív taorendszertől kényelmesebbek, pazarlóbbak lettek annak haszonélvezői, nem javultak jelentősen a teljesítmények;
  • várhatók-e személyi változások a magyar sport piramisának csúcsán;
  • megmarad-e az eddigi trend, hogy politikusok, akár vezető kormány- vagy pártpozíciót betöltő politikusok klubvezetők vagy szövetségi vezetők legyenek;
  • a szöuli olimpia óta leszálló ágban lévő magyar olimpiai sport a pekingi holtpont után miért van még mindig lejtőn;
  • milyen sportpolitikával lehet sikeres az új kormány, milyen irányban és hogyan kellene mozdulnia.

Túl kicsi a magyar piac

Eltelt több mint egy hét a földcsuszamlásszerű Tisza-győzelmet hozó parlamenti választások óta. Vállalkozna-e arra, hogy prognózist adjon: mi lesz most a magyar sporttal, tényleg kihúzzák alóla a szőnyeget, ahogy azt a Fideszhez közel álló véleményvezérek jósolták mindent elsöprő vehemenciával, vagy ráállunk egy olyan pályára, amelynek fenntartható fejlődés a neve?

Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy prognózist adjunk, két ok miatt. Az egyik az, hogy a sportpolitika mindig szolgálólánya az általános gazdaságpolitikának, illetve általában annak, hogy a kormányzatnak mi a víziója a társadalomról, a jövőről. Hiszen a sport a kultúra fontos ágazata, és először is meg kell tudnunk, mit gondol az új kormány általában a kultúráról, mi a társadalmi szerepe az új felállásban, és a kultúrán belül milyen preferenciákat fogalmaz meg.

Ha már itt tartunk, az is tisztázásra szorul, hogy a sportot a kultúrához sorolják-e a jövőben.

Ezt nem az új kormányzat dönti el, mert a sport a kultúra része. Pont. Azt lehet mondani, hogy én a színházművészetet társadalmi szempontból fontosabbnak tartom, mint a sportot, de az előző kormány azt mondta, hogy a sport szinte – vagy nem is szinte – a kultúra legfontosabb ága. Ez az egyik. A másik: az egész kormányzati berendezkedés. Lesz-e sportminisztérium, illetve ha nem lesz, melyik tárca alá fog tartozni a terület. Úgyhogy prognózis helyett inkább azt javaslom, vegyük sorra azokat a főbb kérdéseket, amelyekre az új kormányzatnak válaszokat kell adnia.

Dénes Ferenc 2022. június 16-án

Dénes Ferenc 2022. június 16-án

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Nem hinném, hogy erre most jöttünk volna rá.

Valóban. Van egy alapvető problémánk a szórakoztatóipari sporttal, ez pedig a piacunk mérete. Szükség van egy megfelelő méretű piacra, és Magyarország a maga kilenc és fél milliós lakosságával ehhez kevés. Üzleti alapon számunkra kitörési lehetőség lehetne egy regionális liga, esetleg egy összeurópai liga valamelyik osztályához csatlakozás bajnoki és nem kuparendszerben. A kilenc és fél milliós lakosság nagyon kevés. Az én becslésem szerint – tisztán piaci alapon! – a jelenlegi szinten mindez három, legfeljebb öt professzionális futballcsapat működését teszi lehetővé, a többinek félprofinak vagy amatőrnek kell lennie. Ennyit bír el a magyar piac. De ebben az esetben a stadionok bérleti díját is úgy kéne megszabni, hogy abból kijöjjön a létesítmény fenntartási költsége. Érdekes alternatíva az a multiklubmodell, amivel Debrecenben vagy Zalaegerszegen próbálkoznak, külföldi befektetők jelentek meg, akik az elmúlt 16 évben kiválóra fejlesztett képzési infrastruktúrára alapozva képezhetnek játékosokat az európai vagy ázsiai játékjogpiacra. Talán nem véletlen, hogy most, amikor beszélgetünk, ez a két csapat harcol az NB I harmadik helyéért.

Lehet, hogy tévedek, de színtiszta piaci alapú sport csak az Egyesült Államokban van, az úgynevezett major ligákban, az NBA-ben, az NFL-ben, az MLB-ben és az NHL-ben.

Meg például Angliában, a Premier League-ben, vagy Németországban. Azért azt ne felejtsük el, hogy a fenntarthatóság lényege azt jelenti, hogy a bevételek és a kiadások mérlege pozitív szaldót mutasson. Olyan modell is elképzelhető, amelyben a bevételekhez igazítjuk a költségeket. És ebben az esetben valószínűleg nem lehetnek nagy számban öt-tíz-húszmillió forintos havi fizetések a magyar futballban. És ezzel meg is érkeztünk ahhoz a legfőbb problémához, amellyel a magyar sport küszködik.

Amiről mostanáig beszéltünk, ez az üzleti vagy gazdasági háttér…

Nem kizárólag. Itt arról van szó, hogyan szolgálod ki a fogyasztóidat. Miért van az, hogy az Örkény Színházba nem lehet jegyet kapni? És miért tudsz jegyet kapni bármelyik magyar futballstadionban, a Groupama Aréna és a Szusza Ferenc Stadion esetenkénti kivételével, bár a Groupamában is csak hétezren voltak legutóbb a Puskás Akadémia elleni rangadón. Ugyanakkor miért van az, hogy a magyar futballválogatott meccsein mindig telt ház van a Puskás Arénában?

Mintha az egy más sportág lenne.

Nem feltétlenül. A kérdés mindig az, milyen szolgáltatást tudsz nyújtani a belépőjegy ellenértékéért. Mit tudsz kínálni a fitneszteremben, amiért fizet a polgár, és nem ingyen megy futni ki a szabadba? Mit tudsz kínálni a futballszurkolónak a stadionban? Mit tudsz kínálni ahhoz, hogy normális árat fizessen, és ne, mondjuk, kétezer forintot? Mert a kétezer forintos jegyárból a fenntartó semmit nem tud fedezni. És ne két-háromezer ember nézze a meccset, hanem tíz-tizenkétezer vagy tizennyolcezer. Darabonként tízezer forintos jeggyel.

Szurkolók a Magyarország–Németország Nemzetek Ligája-mérkőzésen a Puskás Arénában 2024. november 19-én

Szurkolók a Magyarország–Németország Nemzetek Ligája-mérkőzésen a Puskás Arénában 2024. november 19-én

Fotó: Szollár Zsófi / Index

Tízezer forintos jegyek? Miért ne?

Sokan azt mondanák erre, hogy ez lehetetlen.

Honnan tudja? Nem fantasy, amiről beszélek, elég csak a férfi futballválogatott tétmeccseire vagy a Veszprém kézilabdacsapatának Bajnokok Ligája-rangadóira utalnom. Egész délutánra vagy estére szóló, színvonalas szórakozást kellene nyújtani – urambocsá! – tízezer forintért. Hiszen az négy korsó sör ára egy jó közepes helyen, és azt sokan kifizetik. Itt, ahol most beszélgetünk, biztosan.

És ezt a tízezer forintot csak kéthetente kellene kifizetned.

Így van. Szemléletváltásra van szükség, mert egyébként az infrastruktúra jó esélyt kínál a cselekvésre, a nemzetközi tapasztalatok rendelkezésre állnak, és az elmúlt évek egyetemi képzéseinek köszönhetően a menedzsmenttudás is nagyrészt megvan.

Mit gondol, az új kormány alatt lesz elmozdulás a piacosítás irányába?

Egyelőre semmit sem lehet tudni. Alig-alig esett erről szó a kampány során. Az új kormány környékéről beszélő emberek csak annyit mondtak, hogy a sport támogatottsága megmarad, csak az eddiginél racionálisabban, átláthatóbb módon fogják elkölteni a pénzeket. De ezek most még csak minden konkrétumot nélkülöző szólamok.

Bármit is akarnak, nem lesz egyszerű megvalósítani. Majdnem mindenki részéről ellenállásba fognak ütközni.

A sportirányítás „gonosz probléma”. Minden kérdés megoldása két újabbat fog felvetni. A problémák megoldása újabbakat gerjeszt. Ha a kormányzat világossá teszi a preferenciákat, abból majd lehet látni, milyen típusú feladatcsomaggal szembesülünk. Kíváncsi vagyok, ezt ki fogja kimondani. Az előző érában Orbán Viktor volt az, most nem tudjuk, Magyar Péter lesz-e. Bár róla tudjuk, hogy futballapuka.

Kubatov jó munkát végzett, igaz, közpénzből

Beszéljünk konkrétumokról!

Az elmúlt két évben a „mindenszarizmus” vallási meggyőződésévé vált az ország kétharmadának. Én nem tartozom ehhez a kétharmadhoz, még akkor sem, ha az utóbbi tíz évben erről elég sok cikket jelentettem meg, meglehetősen kritikus hangvétellel. Mert „mit is adtak nekünk a rómaiak?” Az elmúlt 16 évben talán soha nem látott mértékben újult meg a sportinfrastruktúra, olyan programok indultak el, mint az Úszó Nemzet Program vagy a mindennapos

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/sport/2026/04/22/denes-ferenc-sportfinanszirozas-valtozasok-magyar-sport/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Ilyen bravúrra eddig nem volt magyar példa: karrierje legjobbjával jelentkezett fiatal tehetségünk

Nem kellett sokáig várni az újabb remek teljesítményre ifj. Sárközi Richárdtól. 22 éves golftehetségünk legutóbb …