Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Volt szerencsém (megannyi más sportesemény mellett) részt venni a 2022-es katari világbajnokságon, és bár az első őszi-téli, egyben utolsó 32 csapatos mundial rengeteg csodával – és 32 helyszíni vb-meccsel, köztük a parádés döntővel – ajándékozott meg, a katarzis(…) mégiscsak az lett volna, ha a magyar válogatott szereplését is lehet követni.
De amikor akkor (és az 2016-os, valamint a 2020-ról 2021-re halasztott Eb-n) még nem adatott meg, az a 2024-es Európa-bajnokságon már igen.
Úttalan utaktól a portugáliai szörfbulin át a pálinkás Szoboszlaiig
A 2023-as selejtezősorozat remek nyitánya (Bulgária ellen 3–0) után június közepén lelkesen indultunk egy kis nyaralással egybekötött montenegrói túrára, amelyen a magyar válogatott elhozta azt az egy pontot, amiért láthatóan pályára lépett a továbbjutást illetően a legnagyobb riválisnak várt ellenfél otthonából (0–0).
A meccs utáni ünneplést követően azért a kétségtelenül látványos boszniai (2023 nyarán az akkori körülmények között az inkább kerüljük el a koszovói-szerbiai térséget, ha nem muszáj arra menni elven) tájakon történő haza út sem volt kihívásoktól mentes.
Előbb egy kis túlzással olyan, fából épített kötélhídon kellett a szakadék felett átmenni a határhoz közeledve, mint anno Indiana Jonesnak, majd hamar kiderült a következő lassulás oka:
a bosnyák hegyvidékben egyszer csak a főútvonal egyik fele konkrétan eltűnt, és a Drina-folyóba tartó szakadékba zuhant, így a szembeforgalom is csak a hegyoldal felőli sávban tudott közlekedni.
Ehhez képest az, hogy nem sokkal később teheneket kellett kerülgetni ugyanezen a főúton már át sem vitte az ingerküszöbünket a végtelen Golfok országában.
Ugyanitt mindenkinek érdemes lehet Montenegróban helyi mobilnettel felszerelkeznie, mivel az EU-ssal itt nem sokra megy az ember, de legalább érdekes helyekre tud bolyongani, ha egyszer elszáll az útvonal követése.
A Litvánia elleni kötelező siker után szeptember elején meglepetésre a favorit Szerbia vendégeként is győztek Varga Barnabásék, ezt követően az október közepi hazai rangadó iránti lelkesedését jól példázta, hogy a Lisszabonhoz közeli magyar szörfbajnokság eredményhirdetése (a full kezdők „sünicsoportjában” sikerült becsúszni az első helyre!) közben is sokan a meccset követték (jó, jó, követtük) a mobiltelefonokon keresztül, ünnepelve Varga Barna és Sallai Roland gólját, és az újabb magyar sikert.
Ezzel érdemben eldőlt a kijutás kérdése, bár azért Litvániában és Bulgáriában is izgulnunk kellett emiatt, Montenegró hazai legyűrése után pedig jöhetett a klasszis teljesítményt nyújtó Szoboszlai Dominik pálinkás ünneplése a lelátón – joggal, okkal volt mindenki bizakodó a 2024-es folytatás előtt.
Ember tervez – aztán újratervez…
Amíg Marco Rossi együttese a pályán, mi azon kívül készültünk gőzerővel a németországi kontinensviadalra, igyekezve minél alaposabban már kora tavasztól – az olimpiai hangolódással párhuzamosan – megtervezni az utazásokkal kapcsolatos útvonalakat (merthogy autóval vágtunk neki a nagy kihívásnak), szállásokat (a müncheni, kölni, weileri, stuttgarti mellett már az esetleges továbbjutással tervezve a további helyszíneken is), meccsakkreditációkat (mikor mi férhet még bele a magyarok programján kívül), a meccsen kívüli tennivalókat (miről legyen videós beszámoló, milyen helyekre látogassunk el, hogyan készüljenek podcastek) – hogy aztán persze ezek jó részét az élet valamilyen módon átírja.
Az imént említettük a mobilnet és az útvonaltervező hasznosságát a mai világban, de azért ezzel együtt is sikerült párszor már a nyitánynak otthont adó München felé menet is elkavarogni, bár kétségtelenül lenyűgöző látványt tud nyújtani egy ausztriai vagy németországi szántóföldet keresztül járó egysávos földút is. És azért annak is megvan a maga bája, amikor egy meccshelyszínre tartva szembesül az ember azzal, hogy bizonyos nyugat-európai városokba való behajtásnak plusz környezetvédelmi követelményei akadhatnak, ha autóval közelítjük meg – főként úgy, hogy annak gyakorlati használatáról itthon is elég ellentmondásosak az információk –, de azért még épp idejében sikerült megoldani mindent.
Jó, a minden talán túlzás, Ausztriában és Németországban például a benzinkutakon értetlenül néztek ránk, amikor számlát kértünk volna, mondván, hogy ők aztán bele nem tudnak írni semmit a rendszerben, itt a blokk, aztán auf wiedersehen.
A tehetség nem vész el, csak átalakul
Ahogy telnek az egyre kevesebb alvással (cserében rengeteg vezetéssel és éjszakázással) járó napok egyre könnyebb kisebb-nagyobb figyelmetlenségeket összehozni, ha pedig ezt még tarkítják olyan benézések, mint a németországi vasárnapi boltzár vagy a bőrig ázás Gelsenkirchenben a szerb–angol csoportmeccs előtt, akkor pláne.
Az első meccsünk tudósítói vacsorája után például a vonatpályaudvarról (merthogy ezen a napon a kocsit parkolási opció hiányában a nem messze fekvő szállásunk városában hagytuk), a peronok mellől sikerült visszarohanni a laptopot és tartozékait is őrző táskámért, amit az asztalunknál sikerül felejteni, de ez is eltörpült a június 20-i ügyesség mellett…
Amikor minden összejön – avagy a nagy terepjáró-alvásteszt
A németektől elszenvedett vereség másnapján a válogatott weileri csapatszállásáról München felé vitt az utam, hogy a Szlovénia–Szerbia összecsapást nézzem meg. Tudni kell, hogy online médiában fontos, hogy lefújásra már ki is adjuk az anyagokat, ezért a mérkőzések utolsó másodpercei már csak a cikk lezárását, valamint a címrendszer véglegesítését szolgálják, és várjuk a hármas sípszót, hogy élesíteni lehessen az összefoglalót.
Azt is hozzátenném, hogy „jinxelésben” elég erőteljes tudok lenni, a fentebb már említett vb-döntőn a végjátékhoz közeledve az ajánlóba bekerült egy olyan gondolat, ami arról szólt, hogy Kylian Mbappéék ezen a mérkőzésen nem tudtak betalálni, az anyag elmentése pillanatában felnézve pont arra a jelenetsorra kaptam fel a fejem, amikor büntetőt harcolnak ki a franciák, és két percen belül egyenlítenek kétgólos hátrányukból – egy eléggé feledhető mérkőzésből minden idők egyik legjobb vb-döntőjét varázsolva. (Szívesen.)
Kollégáimnak a 95. percben, 1–0-s szlovén vezetésnél küldtem el a címrendszert (Szlovénia megszerezte fennállása első Eb-győzelmét, a kiesés szélére sodorva ezzel Szerbiát / A magyar csapat szempontjából nem alakult a legjobban a meccs.), hozzátéve, hogy várom ezek után hat másodpercen belül az egyenlítést… Egy szerb szögletre még volt idő, és a mieink számára jóval kedvezőbb 1–1 lett a vége.
Lehetett persze átírni nagyjából mindenhol mindent, ami kicsit meg is csúsztatta a további terveket, de semmi gond, megkeressük a szurkolói zónát, megnézzük a dán–angolt, és majd utána indulunk vissza.
Akik a hazai tömegközlekedéssel elégedetlenek, azok idegeit csak kicsit borzolom olyanokkal, minthogy az U3-as földalatti járat az U6-os vonalára került […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!