Május elseje a munka ünnepe. Május harmadika a labdarúgásé lesz?
– tehettük fel a kérdést a Mol Magyar Kupa 2023-as döntőjét megelőző órákban. A válasz csaknem biztosnak tűnt: Budafokon vagy Zalaegerszegen az éjjel sokkal nagyobb partit ígér, mint amivel bármilyen majális kecsegtetni tud.
A két csapat szurkolói közül azonban csak egyiké lehetnek felhőtlenül boldogok. Még úgy is, hogy kedvenceik egyébiránt már most sporttörténelmet írtak. A Budafok a 2017-es elődöntős szereplést már most túlszárnyalva, fennállása legjobb kupaszereplését tudhatta maga mögött, függetlenül az előttünk álló 90/120 perc eseményeitől. A ZTE pedig a korábbi klubcsúcsot állította be azzal, hogy eljutott a fővárosi fináléba: eddigi egyetlen kupadöntőjét 2010-ben a DVSC ellen elbukta a kék-fehér legénység.
Ebből következett az is, szerda este eddig még nem látott klubnév gravírozódik a Magyar Kupa serlegének talpazatára.
Az előzetes hírek szerint több mint 20 ezer jegy talált gazdára a kupadöntőre. Arról, hogy ezen belépők milyen arányban oszlanak meg a zalaiak, a budafokiak, illetve a semleges nézők között, csak találgathattunk. Az mindenesetre valószínűnek tűnt, hogy a rekordbajnok Ferencváros szurkolóival évtizedek óta baráti kapcsolatot ápoló ZTE-táborba jó néhány zöld-fehér szimpatizáns is jegyet váltott, ha már sajátjaik nemhogy a döntőig, a nyolcaddöntőig sem jutottak el októberi, igencsak emlékezetes iváncsai vereségüknek „köszönhetően”.
Az Iváncsa menetelését aztán a legjobb tizenhat között épp a másik kupadöntős, a BMTE szakította meg. A februári, szűk, 2–1-es idegenbeli siker után sejlett fel talán először a lehetősége annak, hogy a piros-feketék komoly meglepetést okozhatnak az idényben. Végül Beke Péterék éltek is az eséllyel, amit a sors kínált számukra, hiszen bár a folytatásban két NB I-es rivális került az útjukba, rendre pocsék szériát futó riválisokról volt szó. Előbb a Kisvárda, majd az élvonalbeli sereghajtó Vasas hasalt el a Promontor utcában. Ott, ahonnét egyébként – meglehet, világkuriózumként – különvillamosok(!) indultak a finálé helyszínére, a Puskás Arénához…
Az egyik papíron, a másik a hangulat miatt érezhette magát otthon
A nemzeti stadion lelátójának látványa bő egy órával a kezdés előtt igazolta az előzetes várakozásokat: a zalaiak – a stadion Dózsa György út felé eső kanyarulatában kijelölt – szektorukat harmadrészt már meg is töltötték, mikor a kapusok megérkeztek a játéktérre, hogy megkezdjék a bemelegítést. Eközben a másik oldalon jó száz-százötven ember tapsolt Gundel-Takács Bencééknek. Kezdésre azért alaposan javult az arány, noha a számszerű különbség csak nőtt a két tábor létszáma között: a fővárosi drukkerek félig, a zalaegerszegiek csaknem teljesen megtöltötték az első karéj kapu mögötti részét.
A papíron pályaválasztóként szereplő Budafok – Mátyus János irányításával – a…
Gundel-Takács – Nándorfi, Jagodics, Fótyik – Bíró M., Csonka, Oláh B., Kalmár O. – Kovács D. – Beke, Horváth O.,
a „vendég” ZTE a…
Demjén – Mim, Mocsi, Kálnoki Kis, Csóka, Gergényi – Szankovics, Szendrei, Tajti M. – Ikoba, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/sport/futball/2023/05/03/magyar-kupa-donto-budafok-zte-2023/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!