24 óra alatt két ugyanolyan, mégis más KO-t kapott a magyar válogatott

Visszagondolva akár előre beírhattuk volna a 7–1-es vereséget a házigazda és címvédő Finnország ellen az A csoportos jégkorong-világbajnokságon. Úgy tűnik, a három legerősebb együttes ellen pont ennyit tudunk, de legalább jönnek a gólok, azaz továbbra sem nulláztak le minket. Viszont ez az 1–7 jóval pozitívabb volt a csütörtökinél, a mutatott játék és az apróságok sokkal jobban festettek.

A svédek ellen nem az 1–7 volt a kiábrándító, inkább a mutatott játék a második és a harmadik harmadban. Gyakorlatilag semmi sem működött, Kevin Constantine sorkevergetése sem jött be, ezért az amerikai mester visszanyúlt az alapfelálláshoz, azaz Bálizs Bence kezdett a kapuban, Pozsgai Tamás visszatért a védelembe (gólpasszal), és az első, valamint a harmadik csatársor is ugyanúgy állt hadrendbe, mint a torna első három mérkőzésén.

Az eredmény viszont ugyanaz lett, mint korábban a hokinagyhatalmakkal szemben, azaz újabb 7–1-es vereség. Ha csak ezt nézzük, legyinthetünk, ugyanakkor ez egy teljesen más találkozó után alakult ki, mint egy nappal korábban a svédek ellen. Most nem felejtettük el 20 perc után, hogy még 40 percig tart a meccs, igaz, a harmadik játékrészt ezúttal sem fogjuk büszkén mutogatni, de legalább abban is volt kaput eltaláló lövésünk. Kettő. Kár, hogy közben ötször kapituláltunk.

A meccs legjobbja

Mikko Rantanen. A világ egyik legjobb jobbszélsője azon felül, hogy kiosztott három elsődleges gólpasszt és kiharcolt egy kiállítást, azt csinált a jégen, amit akart. Egy kivételtől eltekintve minden alkalommal átverte a mieinket, de nem kell szégyenkezni, mert ezt rendre megteszi a világ legjobb bajnokságában, az NHL-ben. Nagyjából lehetetlen elválasztani a korongtól és ez nekünk sem sikerült, nemcsak 1 az 1, hanem 1 a 2 ellen is tarthatatlan volt, a kreatív megoldásaival pedig megannyi helyzetet kreált a társainak a Colorado Avalanche sztárja.

A magyar válogatott legjobbja

Bálizs Bence ugyan csak 84,1 százalékos hatékonysággal védett és a harmadik harmadra ő is kipukkadt (meg a társak is cserben hagyták), 40 percen keresztül meccsben tartott minket, akárcsak a dánok ellen. Addig a csapat is fegyelmezettebb, szervezettebb volt előtte, ám amikor a mezőnyjátékosokon átjutottak a finnek, akkor Bálizs több bravúrt is bemutatott.

A kulcspillanat

A harmadik játékrésznek egygólos hátrányban vágtunk neki, ám ott az első 380 másodperc forgatókönyve az alábbiak szerint alakult:

1. finn gól
2. magyar kiállítás
3. finn emberelőnyös gól
4. finn gól

Hogy pontosan melyiknél ment el ez a meccs, egyáltalán kiemelhető-e egyetlen esemény, azt maximum a résztvevők tudhatják, mindenesetre ezek után már el is engedtük ezt a délutánt, a finnek pedig építhették az önbizalmukat az egyenes kieséses szakaszra.

A meccs jelenete

Az égvilágon semmi tétje nem volt és talán mindkét együttes a végső dudaszót várta, de azért Joel Armia még odatett egy szólót, ami könnyen lehet majd a torna gólja is.

A gól érdekessége, hogy a finn kapusnak, Jussi Olkinuorának is beírtak egy asszisztot.

Amiben nagy volt a különbség

A harmadik harmadban két teljesen eltérő szintű csapat játszott, itt azért már megmutatkozott, hogy a magyar válogatott játékosai közül nem sokan szoktak hozzá ehhez a tempóhoz, gyakorlatilag kollektíven kifogyott a szufla. A finnek viszont gálázva szolgálták ki a hazai közönséget az utolsó húsz percben. Az 1 az 1 elleni korongos párharcokat szinte mindig ők nyerték, de ebben nincs semmi meglepő, mert mégiscsak ez a világ egyik (hivatalosan a) legjobb válogatottja. Intő jel lehet viszont, hogy ezeket a csatákat sokszor nemcsak elvesztettük, hanem szabálytalanul próbáltuk megoldani, amikért szépen ki is szórtak minket a játékvezetők.

Pozitívumok

Egészen disszonáns érzés egy 7–1-re elvesztett meccsben előrelépéseket keresni úgy, hogy egyébként egy nappal korábban is pont ez az eredmény született. Pedig ég és föld a kettő. Az első 10 percben mindenféle túlzás nélkül mi voltunk a jobb csapat, aztán az emberhátrány kizökkentett bennünket, nem sokkal később pedig meg is kaptuk az első gólt.

De jól pörögtek a soraink, mindegyik egységünk képes volt koronggal együtt bejutni a finnek területére, ahol némi időt is el tudott tölteni. Lehet mondani, hogy a találatunkhoz kellett egy kis szerencse és Olkinuora lepkéje, de előtte Nagy Krisztián nagyot harcolt a palánk mellett, időt nyert a sorcseréhez, a friss emberek pedig meg tudták tartani a pakkot. Ráadásul végre először láthattuk, mi történik, amikor egy kipattanó korongra Sebők Balázs személyében magyar játékos ér oda elsőként. 

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/sport/jegkorong/2023/05/19/a-csoportos-vilagbajnoksag-magyarorszag-finnorszag-elemzes/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!