Túl sok volt a keserűség, itt az ideje az örömnek!

Ha a vinyl korunk hűtőmágnese, tehát szuvenír, amit nem a fridzsideren lehet lejátszani, hanem lemezjátszókon, akkor a Nick Cave and The Bad Seeds 18. albuma, a Wild God nemcsak egy emlék marad a reptéri váróból, hanem egy utazás teljes dokumentációja. A tengerben fürdés egyben keresztelés is, a Costa del Sol melletti hacienda pedig a Paradicsom méretarányos mása.

A Wild God Nick Cave portfóliójának egyik magaslati pontja, vallásos meditáció, testen kívüli élmény, a kihordhatatlan gyász után az emberre váratlanul rátörő öröm. Nick Cave-nek tinédzser fia, Arthur 2015-ös, majd 31 éves fia, Jethro 2022-es halála óta a gyász szerepel az életműve centrumában.

Gyászfeldolgozó tréning

Negyven éve sokak szemében még úgy tűnt, hogy Cave afféle Iggy Pop, táncdalos, Kandúr Bandis öltönyben, de aztán hamar bebizonyította, hogy Bowie, Lou Reed, Leonard Cohen és Bob Dylan mellett a helye, aki minden körülmények között megőrizte művészi integritását. Zenéje az elmúlt évtizedek alatt nem lett könnyebben hozzáférhető, sőt egyre nagyobb kihívások elé állította a hallgatóját. Cserébe Cave saját magát tette hozzáférhetővé, a gyásza afféle segítő művészeti projekt lett, az albumai gyászfeldolgozó tréningek, viszont a Wild God már egy erőteljes életigenlés. Nem véletlen, hogy az album munkacíme sokáig Joy volt.

Gospel punk

Most viszont a lemezt hallgatva a hatvanas évek táncdalhatású filmzenéi jutnak eszünkbe, és egy szerpentinútra gondolunk, ahol egy kabrióban lobog a napszemüveges vamp selyemkendője, és azt hisszük, hogy ez egy Campari-reklám, de aztán egy másodpercre mégis úgy tűnik: maga a valóság. Cave akkor is hiteles maradt, amikor Kylie Minogue-gal duettezett, és akkor is, amikor celebek karéjában ült Károly király koronázásán.

Hirdetés

A Wild God afféle többtételes örömóda, ünnepi kórusokkal, a második vonalbeli szimfonikus space-rock felülírásával, mellotron-szerű szintetizátorokkal. Az apokaliptikus blues-rock és gospel punk cirádáival meghív egy evangelizációra, ahol már nem a gyász pompáját dagasztja, nem azt gyászolja, ami elmúlt, hanem azt ünnepli, ami megmaradt a távozó emlékéből, ami még mindig megmaradt a világból.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/zene/2024/09/14/nick-cave-and-the-bad-seeds-wild-god/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!