2026. május 2., szombatMa Zsigmond napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 313,00 Ft | CHF: 396,00 Ft
2026.05.02. Zsigmond Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 313,00 Ft | CHF: 396,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Szívbe markoló filmen az elpusztíthatatlan felvidéki magyarság identitásbástyája

Szívbe markoló filmen az elpusztíthatatlan felvidéki magyarság identitásbástyája

Dunaszerdahely különleges zárvány, talán világszerte egyedülálló képződmény a Csallóköz szívében. Bár a húszezres város 124 éve Csehszlovákiához, illetve utóbb Szlovákiához tartozott/tartozik (leszámítva az 1938 és 1945 közötti hét évet, amikor az első bécsi döntést követően visszatért a Felvidék déli, magyarlakta sávja), mihelyt átlépjük a város határát, mintha csak Magyarországra érkeznénk. A főutca neve Fő utca, a legkedveltebb helyi vendéglátóegység neve Budapest Kávéház, az 1904-ben alapított klub, a DAC stadionjával, a MOL Arénával szemközti kiskocsma, amely minden hazai meccs előtt zsúfolásig megtelik, a Tyúkos névre hallgat. Hogy miért? Mert itt jóféle Zlaty Bazant, azaz Aranyfácán elnevezésű csapolt sör kapható. És a fácán az már majdnem tyúk…

Tősér Ádám rendező

Tősér Ádám rendező

Fotó: Gáll András / Index

Hát itt, ebben a kultuszhelyszínné magasztosult kisvárosban mutatták be szerda este a helyi CINEMAX-ban Tősér Ádám rendező moziját, a DAC Filmet. 

Csallóközi zarándokhely 

Dunaszerdahely, a DAC 1904 stadionja sokunk számára zarándokhely. 2007. november elsején jártam először az akkor még messze nem MOL Aréna nevű, tizenhét éve még cseppet sem csilivili stadionban, ahol a DAC a az örök riválist, a pozsonyi Slovant fogadta. Máig nehezen feledhető délutánon a szlovák fanatikusok előre eltervelt provokációja nyomán zavargás tört ki a nézőtéren, és a kommandósok félholtra verték az élete első (és mint utóbb kiderült, utolsó) DAC-meccsére kilátogató tizenéves szerdahelyi srácot, Lengyel Krisztiánt.

Krisztián maradandó sérüléseket szenvedett, sokkal inkább a lelkében, mint a testén (bár egyik fülére meg is süketült), ezért a szerda esti filmbemutatóra sem jött el, pedig hívták.

Második szerdahelyi kirándulásom pár évvel 2007 után volt, amikor az első Felvidék–Székelyföld futballmeccsre látogattam el. Aztán 2019 februárjára felépült a tizenkétezres MOL Aréna, ahová egy évvel korábban, 2018 nyarán, amikor az első Marco Rossi-könyvem anyaggyűjtése közben minden héten kiugrottam a Csallóközbe interjúzni a későbbi szövetségi kapitánnyal és Világi Oszkárral, a klub tulajdonos-elnökével.

Világi Oszkár tulajdonos

Világi Oszkár tulajdonos

Fotó: Gáll András / Index

A magyarság bástyája

Annak bizony már hat éve, azóta nem jártam erre, de semmi sem változott. A Hotel DAC Bonbon, a klub szállodája, ahol a játékosok laknak, lesz a szállásom egy éjszakára. Ez az a fogadó, ahol annak idején Rossi is lakott DAC-edző korában.

Vele szemben, a Fő utca túlsó oldalán a Villa Rosa, Világi Oszkár pazar étterme, ahol annak idején az interjút készítettem a tulajjal. Aki mellesleg a leggazdagabb felvidéki magyar, a MOL kulcsfigurájának, Hernádi Zsoltnak, a cég elnök-vezérigazgatójának legközelebbi munkatársa. 

A film díszbemutatójára én fuvarozom át a rendezőt és az operatőrt, Gajdics Dávidot a Bonbonból a CINEMAX-ba, ahol már gyülekezik a tömeg.

A film egyszersmind mementó is, a nemrég tragikus körülmények között elhunyt Bíró Tamásra, a DAC helyszíni műsorközlőjére emlékeznek az alkotók a mozival.

Az első snitt máris sokkolja a nézőt, in medias res indít a rendező. Ott vagyunk a MOL Aréna nézőterén, frenetikus hangulatban. Azonnal átérezzük, ha eddig nem tudtuk volna, mit is jelent a felvidéki magyarságnak ez a klub.

Röviden: mindent.

Kicsit bővebben, ahogy ez a filmben is elhangzik kissé pátoszosan: a DAC a létszámában egyre fogyatkozó, de mégis elpusztíthatatlan szlovákiai magyar közösség identitásbástyája. 

Weisz Misi bácsi és a többiek

Megismerkedünk a klub keletkezéstörténetével, az alapító atyákkal, Vermes Ferenccel, a városi főszolgabíróval, az első elnökkel, Pecze Károllyal, a legendás edzővel, akivel 1985-ben felkerült a csapat a csehszlovák élvonalba. És találkozunk, igaz, hogy csak felvételen, Weisz Misi bácsival, a klubot 1978 és 1988 között irányító, a DAC történelmének talán legfontosabb személyiségével, akinek a fia, Weisz Gábor ma is él, és megszólal a filmben. 

Misi bácsi országlása idejére esett a klub történetének mindmáig legnagyobb sikere, az 1987-es Csehszlovák Kupa elnyerése, és a rá következő évben az UEFA-kupa párharc a Bayern Münchennel. Amelyet ugyan 3–1-es és 2–0-s vereségekkel elvesztett a DAC, de a 15 ezres nézőszám a hazai mérkőzésen mind a mai napig dunaszerdahelyi rekord. 

0:25-nél-nél a 3-1-es meccsen a DAC gólja.

Véletlen hozta a Nélküledet

Aztán máris itt vagyunk a mában, illetve a közelmúltban. Nagy Krisztián kommunikációs igazgató és PR-menedzser, a klub talán legfontosabb munkatársa felidézi, […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/cinematrix/2024/12/01/dac-1904-rendezo-film-toser-adam-dunaszerdahely-kritika-labdarugas-szlovakia-magyarsag/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Molnár Áron nyilvánosságra hozott egy belső NKA-s levelezést, szerinte tudatosan késleltették a döntések közzétételét

Molnár Áron pénteken egy „belsős NKA-s levelezést” hozott nyilvánosságra, amely szerinte súlyos kérdéseket vet fel …