Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Sós Bálint Dániel mindig is azt hitte, nagyon fél majd a negatív kritikáktól, nem tud mit kezdeni velük, igaz, még sosem volt éles helyzetben, mivel most tett le először egy filmet az asztalra, amire aztán visszajelzéseket kapott.
És annyira nem ez a helyzet… Berlinben volt az első kör, ahol kialakult bennem a kép, hogy hogyan is működik egy ilyen dolog. Ebbe a filmbe abszolút beleraktam magam, és nem csak a tudásomat. A film rengeteg pontján látszik, hogy röhögök magamon, meg szembenézek a saját bénázásaimmal, a szülői hülyeségeimmel, aztán kész a műalkotás, amiben onnantól kezdve én nem is szerepelek. Minden, ami ezután történik, a néző és a műalkotás együttes eseménye, tőlem tök független, a visszajelzések pedig az mutatják, hogy mindenki más filmet néz. A dicséretektől kicsit zavarban vagyok, de amikor a film sztorijához kapcsolódnak az emberek, az nagyon jó érzés
– mondta lapunknak a rendező-forgatókönyvíró.
Megoldások helyett kérdések
A Minden Rendben készítésekor fontosnak tartotta, hogy ne ítélkezzen, és ne is adjon válaszokat, inkább csak kérdéseket vessen fel, a főhős konfliktusát pedig minél empatikusabban közelítse meg. A film két szülő kálváriáját mutatja be, igaz, két különböző szemszögből. Sós Bálint Dánielt saját gyermekei inspirálták abban, hogy elkészítse ezt az alkotást. (Az Index Minden Rendben-kritikáját ide kattintva olvashatja el.)
Az eddig reklámfilmes világban mozgó, de abban ki nem teljesedő rendező mindig is szeretett volna filmet készíteni, a „rendezés jó dolog, de az írás mégiscsak más”.
Ezzel a filmmel létre tudtam hozni valami olyat, ami én vagyok. Ezt senki más nem tudta volna így megcsinálni. A történet maga abszolút a gyerekeimnek a pusztítása a játszótéren, amikor valakinek elveszik a labdáját, azzal fejbe dobják, és akkor jönnek a szülők, akik megálljt parancsolnak a gyerekeimnek, hogy hol húzódnak a határok. Másrészt meg, nehogy már ráugorjanak a gyerekeimre és igazságot szolgáltassanak! Egyszerre kellett bemutatnom a példamutató és a védelmező szülőképet
– mondta Sós, aki szerint nagyon nehéz lélektani filmet írni, hiszen muszáj megtalálni azt a határt, hogy ne legyen sem túlságosan egyértelmű és kiszámítható a karakterek viselkedése – hiszen az olcsó pszichologizálásba fordulna –, ugyanakkor titkolózó, motiválatlan film sem születhet, mivel azt nem értené senki. A Minden Rendbenben azonban egyszerre van jelen a logika, az analitikus szemlélet és az intuíció.
Mire elég?
A film a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült. A rendező-forgatókönyvíró szerint
ennek a filmnek ez a program volt az utolsó esélye.
„Szerintem pont annyi pénzt adtak, ami ahhoz kellett, hogy elkészülhessen. Nyilván elégettünk volna többet is, ha muszáj, de ez szerintem pont elég volt. Adtak a forgatókönyvfejlesztéshez is segítséget, a film elkészítésében pedig nagyon szabad kezet kaptunk” – mondta Sós, aki elsőfilmes rendezőként mindenképp olyan alkotást akart kiadni a kezéből, amelyben a tartalom és a forma […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!