Gyorsan felívelő pályán egy új popelőadó, Moriones. A bohóc karaktert játszó fiatal zenész, aki maga szerzi, producereli dalait, új lemezt adott ki a napokban Tenebris címmel, amin főként latin, reggaeton-, EDM- és popelemek keverednek. Az alkotót sokan Azahriah-hoz hasonlítják a közös stílusmegközelítés és énekhanghasználat miatt, mi mégis két dologra voltunk igazán kíváncsiak most megjelenő lemeze kapcsán: miben különbözik az újonnan felkapott zenebohóc a tripla Puskás Arénát megtöltő sztártól, és mennyire a szerzeményei vagy a jó marketingstratégia az, ami előadóként ilyen sebesen viszi előre?
Igazságtalan lenne csak az alapján megítélni valakit, hogy kik által inspirálódik, még akkor is, ha nagyon erőteljes hasonlóság. Ilyen alapon a magyar alter összes olyan előadóját is kukázni lehetne, akiknél felfedezhető a Kispál-hatás, és némi túlzással máris legalább 10 százalékot esne a hazai zenekarok száma. Az elmúlt évtized legmélyebb benyomását a honi popiparban kétségkívül Azahriah tette, ami természetes, hogy magával hozza azokat a zenészeket, akiknél akarva-akaratlanul megjelenik néhány hasonlóság. Azonban a kópia ritkán múlja felül (vagy éri el szintben) az eredetit,
Ha valaki belehallgat Moriones új lemezébe, az intro track után (aminek neve stílusosan Intro) rögtön be fog ugrani neki Azahriah, viszont a mértékek és miértek teszik érdekessé a dolgot. Mivel az Introvertált dal előadója maga is számos zenei stílusban alkotott az elmúlt pár évben, így a pop, rock, metál, rap, reggaeton, de még electro-swing műfajok is felbukkannak dalaiban, elsősorban nem az alapvető zenei stílus, ami hasonlóvá teszi a két produkciót, hanem inkább a célközönség, egyes kiemelt stílusjegyek, hangzások és az ének manírjai.
Ha levesszük az éneket, és csupán a zenét figyeljük, a Moriones által használt hatások előjönnek Manuel és Desh számaiban is – a legfrissebb popzenei generáció hangzásvilágáról beszélünk –, de tonnányi külföldi előadót is említhetnénk, akik már 5-10 évvel ezelőtt is éltek ezekkel a zenei eszközökkel. Itthon újszerű, világszinten abszolút nem új keletű a használatuk, ami pedig valóban összeköti a két zenészt: ahogyan énekelnek, de a stílust érintő vagy a nyelvi korlátok sem kötik őket az alkotásban.
A zenebohóc
Innentől viszont számos különbség is előkerül, amire érdemes figyelni. Ha már a többnyelvűség is terítékre kerül, érdemes kiemelni, hogy Moriones, bár néhol nagyobb szakaszokat is átvesz más nyelvekből, de zömében inkább sorok és kifejezések, esetleg kiejtés szintjén keveri a különböző nemzetek beszédét. Van, hogy csupán a rím miatt beemel egy-egy spanyol, német vagy angol szót, ami kontextusban illik a dalhoz, vagy épp egy átvett, magyarosított kifejezést próbál visszaereszteni a forrásnyelvi kiejtésbe, ilyen fél hunglish módon, de zömében ötletesen.
A szövegeket tekintve Moriones több dalban is érdekes, mondhatni, „Shakespeare-i megközelítést” használ, ami szerint három részre bontja az adott téma értelmezhetőségét.
Van a felső réteg, az egyszerű rímek, szójátékok, amelyek bennragadhatnak a hallgatóban, szórakoztatóak, de tartalmát tekintve semmi pluszt nem adnak. Van a középső réteg, ami az alapvető emberi érzelmek, problémák kérdéskörét feszegeti, azonosulási lehetőséget hagyva a hallgatóságnak.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!