Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Augusztus 15-én a tálib vezetés nagyszabású katonai parádét tartott az egyik legfontosabb korábbi amerikai katonai bázisnak otthont adó Bagram városában. Az eseményen hátrahagyott NATO hadieszközöket is felvonultattak, hogy így emlékezzenek meg az ország „felszabadulásáról”. Három évvel ezelőtt a tálib lázadók ezen a napon vonultak be a fővárosba, Kabulba. A dátum azóta nemzeti ünnep, amely az „Iszlám rendszer által elhozott biztonságot” hivatott dicsőíteni.
Ezt a biztonságot a tálibok sajátos módon értelmezik. A számos ország által terrorszervezetként jegyzett csoport harmadik éve irányítja ismét az országot. A 2021-es hatalomátvétel után az új kormányzat egy sor ígéretet tett, például, hogy a nőket nem kényszerítik vissza a tűzhely mellé, dolgozhatnak, tanulhatnak és mindenféle dolgot csinálhatnak az államot a sária törvények szigorú értelmezésével irányító csoport beleszólása nélkül. Azonban minden korábbi hangzatos ígéret ellenére, a régi-új iszlamista rezsim az utóbbi években elkezdte középkori állapotok közé visszarángatni az afgán társadalmat.
Az Egyesült Államok Afganisztánban
Az amerikai megszállás Afganisztánban 2001-ben kezdődött, amikor az USA a szeptember 11-i terrortámadások után inváziót indított. A cél – a korábban éppen a CIA által felvegyverzett – tálib rezsim megdöntése volt, amely menedéket nyújtott az al-Kaida terrorszervezet vezetőjének, Oszama bin Ládennek. Az USA és szövetségesei gyorsan sikerrel jártak, a tálib kormány megbukott, és egy új, amerikai támogatású vezetés alakult. Az elkövetkező években azonban az amerikai és NATO-erők folyamatosan küzdöttek a tálibok újjáéledése ellen, mert a szunnita mozgalom harcosainak helyismeretével a tradicionális hadviselés eszközei nem bizonyultak hatékonynak. A konfliktus ezért elhúzódott, a tálibok továbbra is jelentős ellenállást tanúsítottak. Az amerikai erők kivonása 2021-ben fejeződött be, miután Joe Biden elnök bejelentette a teljes csapatkivonást. A tálibok gyorsan visszaszerezték az ellenőrzést Afganisztán felett. Az afganisztáni háború az USA történetének leghosszabb katonai konfliktusaként vált ismertté.
Minden eddiginél durvábban korlátozzák a nők szabadságát
A tálibok nem azonnal vezették vissza elnyomó rendszerüket. A lakosságot szépen lassan fosztották meg a polgári jogoktól, és mostanra már ott tartanak, hogy a múlt héten Afganisztán de facto államfője, Hibatullah Ahundzáda jóváhagyta az úgynevezett Erkölcs és Erényügyi Minisztériumot szabályozó törvényt. Ez az intézkedés minden korábbinál keményebben korlátozza majd a nők szabadságát és a médiát.
A törvény egyik cikkelye például kimondja, hogy a nőknek nyilvánosan mindig teljesen el kell takarniuk testüket – beleértve arcukat is – vastag ruházattal (burkával), hogy ne kísértsék a férfiakat. A nők eddig sem mehettek utcára teljes testüket elfedő viselet nélkül, azonban eddig a szemük kilátszódhatott. A tálibok nem csak a nők tekintetét, de hangjukat is a bűn potenciális eszközének tekintik, ezért az új korlátozások értelmében nem szólalhatnak meg nyilvános helyen. A nők hangját még az utcáról sem szabad hallania senkinek sem, ha a házukban énekelnek vagy olvasnak.
Ezen kívül mostantól az afgán nők nem nézhetnek közvetlenül olyan férfiakra, akikkel nem állnak vér- vagy házassági kapcsolatban, a taxisofőröket pedig büntetik, ha hajlandóak olyan nőt fuvarozni, akinek nincs megfelelő férfi kísérője. Azokat a nőket vagy lányokat, akik nem tartják be a törvényt, őrizetbe vehetik és az új törvények betartatásával megbízott tálib tisztviselők megbüntethetik őket. A szabályozás továbbá megtiltja a médiának, hogy bármely élőlényről képet közöljön, emellett betiltja a zenét is, mert az a tálibok világnézete szerint romlott és erkölcstelen dolog.
Így épült ki az új tálib rezsim
Az utóbbi három évben teokratikus kormány több mint száz olyan rendeletet hozott, amely korlátozásokat vezetett be az afganisztáni élet minden területén, beleértve az emberek megjelenését, a mozgás szabadságát, a munkához vagy tanuláshoz való jogot, valamint a szórakozáshoz való hozzáférést. A sária törvénykezés fokozatos jogrendszerbe építése már hatalomátvételt követően elkezdődött. Erre szemléletes példa, hogy a tálib kormány először csak azt javasolta a nőknek, hogy maradjanak otthon, aztán az elkövetkezendő hónapokban fokozatosan elkezdett egyre durvább intézkedéseket hozni.
Idővel viszont megtiltották például a sportot, majd azt, hogy egyetemre menjenek, végül pedig azt, hogy 12 éves koruk után bármilyen oktatásban részesüljenek. Emellett betiltották a szépségszalonokat, amelyek mintegy 60 ezer afgán nőnek biztosítottak stabil megélhetést.
A múlt hét elején szentesített intézkedéscsomag értelmében, az extrém módon értelmezett iszlám sária törvények betartatásáért innentől kezdve elsősorban az Erkölcsi és Erényügyi Minisztérium erőszakszervezete, az erkölcsrendőrség felelős. Azonban mivel az afgán társadalom továbbra is […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!