Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Magyarországon ugyan számos tüntetés van, de ezek „nem forradalmak, inkább ellenállások” – mondta az Indexnek Lea Ypi, a London School of Economics politikaelméleti professzora, aki számára a forradalom nem ismeretlen fogalom.
Ypi Albániában nőtt fel, a kilencvenes években volt kamasz, amikor az országában megdőlt a kommunizmus, és a polgárháború borzalmait is át kellett élnie. Ezekről a tapasztalatairól ír a Szabadon – Mire felnőttem, véget ért a történelem című regényében, amellyel elnyerte a Brit Királyi Irodalmi Társaság Ondaatje-díját. A könyv saját tinédzserkori naplóiból merít, amelyek valós időben írták le az eseményeket. Az eredeti nyelven 2021-ben megjelent kötetet 27 nyelvre fordították le, és a The Guardian, a The New Yorker, a The Financial Times, a The Washington Post listáján is az év könyve lett.
Az Európa Kiadó gondozásában megjelent mű már magyarul is olvasható.
Az albán–brit akadémikus kutatásaiban a politikai gondolkodásra, a felvilágosodásra, a marxizmusra és a nacionalizmusra összpontosít, emellett forradalomkutató.
Miből ered a forradalom?
Így amikor leültünk vele interjúzni, adta magát a kérdés, hogy ő mennyire forradalmáralkat. A professzor ekkor zavarba jött, majd elmosolyodott, és megosztotta velünk, hogy egyáltalán nem tartja magát forradalmáralkatnak, már csak azért sem, mert ezzel szemben egy belső ellenállás van benne. Nem bánja, mert a feladatának inkább azt tartja, hogy az írásain keresztül a másokban lévő forradalmi gondolatot megmutassa, körülírja.
Ezután arról kezdtünk el beszélgetni, miben látja a forradalmak gyökerét. Erre egyből határozott választ kaptunk: nem a politikában, hanem az oktatásban. „Régen az embereknek nem igazán volt fogalmuk a forradalomról – válságciklusokról beszéltek, és az egyik rendszertípusból a másikba való átmenetekről. Valójában a forradalom kifejezés a kopernikuszi törvényből – vagyis hogy a bolygók kör alakú pályán mozognak – és a dolgok természetes rendjéhez való visszatérés gondolatából ered.
Egy jól működő oktatási rendszer létrehozása politikai kérdés is. Ez viszont rögtön ellentmondáshoz vezet, hiszen nem minden politikai rendszer egyforma. Vannak, amelyek a relatív gondolkodást, s annak átláthatóságát segítik elő, és olyanok is, amelyek nem. A lényeg, hogy az emberek az oktatási rendszeren keresztül képesek legyenek meglátni ezeknek a rendszereknek különbözőségeit.
Lea Ypi úgy véli, embere válogatja, kit mi motivál abban, hogy kimegy tüntetni az utcára az állam ellen. Szerinte a legfőbb motiváció az igazságtalanság, a nyomor és a szenvedés megtapasztalása, amelyek átjárják az életünket. „Ezek az emberek a rendszer áldozatai, bár nem mindenki az, aki részt vesz a forradalomban. Az utóbbiaknak van egy olyan rálátásuk, empátiájuk, amellyel képesek megérteni és átérezni mások nyomorát. Ezért is fontos az oktatás, amely segíthet fejleszteni a beleérző képességünket.”
Ez nem forradalom, hanem ellenállás
Magyarországon számos tüntetés volt az elmúlt években, az utóbbi hónapokban pedig tízezres tömegek vonultak ki Budapest utcáira, például Magyar Péter kezdeményezésére, ám ennek nem volt forradalmi hangulata. Az albán származású író és akadémikus nem tért ki a felvetés elől. Ő nem nevezné forradalomnak azt a szituációt, ami jelenleg Magyarországon van, inkább ellenállásnak.
Végignézve a posztkommunista országokat, nincs igazán olyan, amelyikben igazi forradalom lenne. Van egy elképzelésünk arról, hogyan lehet élni, de nincs alternatíva, mert technikailag nem éltünk más rendszerekben. Az igazi forradalomban az emberek meg akarják buktatni a kormányt, a teljes rendszert eltörölve. Itt viszont van egy határ, és inkább finomítani, alakítani akarnak, ezért inkább ellenállásnak, véleménynyilvánításnak nevezném ezt
– fogalmazott Lea Ypi.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!