Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Az előző napi eső még nem száradt fel a margitszigeti Kristály Színtér udvarán, de a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál nagyszínpada előtt ez senkit sem zavart. Ahogy közeledett a délután hat óra, a nap egyre erősebben kezdett sütni, így Láng Zsolt könyvbemutatóját a legtöbb ember már napszemüvegben figyelte a programsorozat második napján.
Mi a gyilkosság?
Mintha mindenki Az emberek meséjére hegyezte volna ki magát, hiszen néhány perc alatt megtöbbszöröződött a közönség. A Jelenkor gondozásában megjelent könyvről Babarczy Eszter beszélgetett a szerzővel. A kérdező szerint a műben több világ lett megteremtve; az egyik egy erdélyi falu, a másik egy méhészet, a harmadik egy apa-fia kapcsolat Párizsban és Európa-szerte. A szerző elárulta, hogy a kiindulópont egy francia Alpokban történt gyilkosság volt, szóval egy krimiszál.
„Milyen szerepet játszott Bernard Mandeville-től A méhek meséje a műben?” – kérdezte Babarczy. Kiderült, hogy Láng számára fontos volt. Amikor találkozott a művel, lenyűgözte, hogyan lehet a méhekről olyan könyvet írni, amely társadalmi valóságot ábrázol. Azt is érdekesnek tartja, hogy a magyar fordítás után komoly filozófusok értekeztek róla, az utószót ráadásul Heller Ágnes írta.
A gyilkossággal kapcsolatban számos kérdés felvetődik: mi a gyilkosság, s igazából mit és kit büntetünk érte. Mandeville szerint a méhek cselekvését nem az erkölcs szempontjaiból kell megítélni, hanem a cselekvés funkcionalitása mentén. Ha egy jó méh megöli a betolakodó méhet, a kaptár szempontjából nem kérdés, hogy bűnt követett-e el. És ott vannak a herék, akik ha beteljesítik a szerepüket, elűzik őket, és szó sem esik arról, hogy ez erkölcsös-e vagy sem
– vélekedett a Látó szépirodalmi folyóirat tiszteletbeli szerkesztője.
Kijelentő mondat az ember viselkedéséről
Láng Zsolt megfogalmazása szerint Mandeville egoista szemléletű társadalomképet rajzolt meg. A németalföldi-angol filozófustól származik az elmélet, mely szerint hagyni kell az embereket, hogy a saját, alantas ösztöneiket kövessék, amiből aztán olyan társadalmi szerkezet alakulhat ki, amely a társadalom javát fogja szolgálni.
Babarczy Eszter itt kiváló érzékkel kérdezte meg a szerzőtől, hogy ő le akarta-e tenni a voksát a Mandeville-univerzum mellett. Láng ezt határozottan visszautasította. Megfogalmazása szerint ő a szépirodalom nyelvét használta, anélkül, hogy egyetlen Mandeville-féle kijelentő mondatot leírt volna az ember viselkedéséről.
„Még kérdéseket sem akartam föltenni.”
Babarczy értelmezése szerint Az emberek meséjében nézőpontok vannak; az apáé, a fiáé, a falu lakóié meg a méhészeké. De nincs eldöntve, hogy ki a rezonőr, aki a szerző helyett szólal meg. „Nincs, mert viszonyok vannak” – válaszolta Láng, aztán elmagyarázta, hogy nem nézőpontokat, hanem síkokat képzelt el.
„Egy ideje azt gondolom, nincs olyan, hogy igazság, hanem a kérdés, hogy az igazságnak van-e helye. Ha egy regényben meg tudjuk teremteni az igazság helyét, az a legtöbb, amit elérhetünk” – vélekedett Láng Zsolt.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!