Hirben.hu Hírben jók vagyunk! - Csabai kolbász, lángos, kürtőskalács, dobostorta, gulyásleves, szaloncukor: csak néhány a hungarikumok listájára felvett magyar ételekből.
- Mi a közös bennük azonkívül, hogy szeretjük őket és büszkék vagyunk rájuk?
- Nem kell tudósnak lennünk ahhoz, hogy rájöjjünk, a felsoroltak gyakran magas zsír-, só-, cukor- és kalóriatartalmú ételek, amelyek túlzott és rendszeres fogyasztása számos egészségügyi probléma kialakulásához vezethet.
Történelmi, földrajzi és kulturális okai vannak, hogy nemzeti eledeleink zsíros, hizlaló ételek.
Magyarország agrárország volt, az emberek jelentős része nehéz fizikai munkát végzett, amihez magas energiatartalmú étrendre volt szükség. Ezt a zsíros, laktató ételek biztosították. A sertéstartás elterjedt volt, így a sertéshús és a zsír könnyen elérhető alapanyagnak számított. A paprika a török hódoltság után terjedt el és vált meghatározóvá Magyarországon
− mondja Bedros J. Róbert.
6
Mindennek oka van
Köztudott, hogy a hagyományos magyar konyhára jellemzőek a laktató, energiadús, nehéz ételek. Ami az alapanyagokat illeti, intenzíven használjuk az édes és a csípős pirospaprikát, a vöröshagymát, a fokhagymát, a sertészsírt és az olajat is. Gyakran készítünk pörköltalapot, vagyis hagymás zsiradékon pirított paprikát, és bő zsiradékban sütünk − gondoljunk csak a rántott húsra vagy a lángosra.
A magyaros ízvilág gazdag és erőteljes, gyakran a sós, a zsíros, a fűszeres, főleg a paprikás ízek dominálnak. A tejföl is kimaradhatatlan elem, ami sok ételnek ad kellemes savanykásságot.
A sózás, a kolbászok és a szalonnák esetén a füstölés, illetve a zsírban történő eltartás régi tartósítási módszerek voltak, amelyek lehetővé tették az élelmiszerek hosszabb ideig történő tárolását. A hidegebb telek idején „előnyt élveztek” a tartalmas, melegítő ételek, például a levesek és a pörköltek. Az ünnepekhez, családi eseményekhez hagyományosan gazdagabb, „ünnepibb” fogások kapcsolódtak, amelyek idővel a nemzeti konyha részévé váltak, ma pedig a magyar identitást is szimbolizálják.
Az évszázadok alatt persze az emberek étkezése jelentősen változott, mivel régebben az évszakok, a helyi termények és az elvégzendő munka határozta meg. Az étrend alapját gabonafélék (kenyér, kása), zöldségek (káposzta, répa, hagyma), tejtermékek, kisebb mértékben hús alkotta, és a tartósítás is kulcsfontosságú volt. Az ételek általában egyszerűbbek, kevésbé változatosak voltak, mint ma. Napjainkban a globalizáció révén szinte minden élelmiszer egész évben elérhető.
Az energiaigény jelentősen csökkent a korábbi korokhoz képest, de az energiabevitel gyakran nem követte ezt a változást.
Az életmód is változott. Ma már rengetegen ülőmunkát végeznek, a fizikai aktivitás pedig csökkent. Ezzel párhuzamosan megnőtt a feldolgozott élelmiszerek, a finomított szénhidrátok, a cukor és a rejtett zsírok fogyasztása is. Bár a táplálkozástudomány fejlődött, az egészségtudatosság vegyes képet mutat, állítja Bedros J. Róbert.
A mértékletesség elve ugyan mindenre vonatkozik, néhány „hungarikum” különösen magas kockázatú lehet, különösen a zsír, só, cukor és kalóriatartalom kombinációja miatt. Ilyen például a bő olajban sült, gazdag feltétekkel kínált lángos; a zsíros húsok és feldolgozott termékek, azaz a vastagkolbász; a magas cukor- és zsírtartalmú desszertek, például a dobostorta és a kürtőskalács.
Bár nem hungarikum, de szintén magyaros (és veszélyes) étel a rántott hús, hal, sajt és fánk; a császárszalonna, zsírszalonna, tepertő, disznósajt; a somlói galuska; a tejszínes, tejfölös, zsírdús mártások és ételek; a sok rántással, tejföllel gazdagított főzelékek; valamint a tejszínes-szalonnás raguk is.
Vizsgálatra fel!
A magyaros konyha tehát nem éppen az egészségesség mintapéldája, számos negatív hatása lehet, ha rendszeresen hagyományos ételeket fogyasztunk. A magas telítettzsír- és sóbevitel növelheti a „rossz” LDL-koleszterin szintjét, megemelheti a vérnyomást és elősegítheti az érelmeszesedést, ami szívinfarktushoz vagy stroke-hoz vezethet.
A magas kalória- és zsírtartalmú ételek fogyasztása felborítja az energia-egyensúlyt, energiatöbblethez vezet, zsírlerakódást eredményez a testsúly növekedésével párhuzamosan. Ha ez nem lenne elég,
az elhízás önmagában számos más betegség (pl. cukorbetegség, ízületi problémák) kockázati tényezője.
A magas cukor- és finomítottszénhidrát-tartalmú ételek (pl. kürtőskalács, dobostorta, fehér lisztből készült lángos) vércukorszint-ingadozást okoznak, az arra hajlamos egyénekben pedig hosszú távon inzulinrezisztenciához és cukorbetegséghez vezethetnek. A túlzott zsírbevitel hozzájárulhat a máj elzsírosodásához (nem alkoholos zsírmáj). A feldolgozott húsok (pl. kolbászok) rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztása növelheti bizonyos daganatos betegségek kockázatát is.
6
A szervezetet megterhelő étrend gyomorégéssel, refluxszal, puffadással, étkezések után jelentkező hasi diszkomfortérzéssel, nehézgyomor-érzéssel, émelygéssel, hasmenéssel, epepanaszokkal járhat, de előfordulhat fáradékonyság, levertség, csökkent energiaszint, koncentrációs zavarok, esetleg bőrproblémák, például súlyosbodó […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!