„Furcsa alkalom, és különös hangulatot teremt. Egyszerre szomorú és öröm, hogy a Tompos Kátya-emlékkiállítás létrejöhetett” – mondta Bodolay Géza, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet ügyvezetője a Bajor Gizi Múzeumban megnyílt tárlat megnyitóján.
Elfogadni képtelenség
A szót aztán Szőcs Artúr színész-rendező vette át Bodolaytól.
Kimondani nehéz, felfogni alig lehet, elfogadni képtelenség, mégis azt hiszem, hogy itt és most, önökkel kézen fogva ünnepelni jöttünk.
Szőcs elmondta, hogy Tompos Kátyával a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztálytársak voltak, számos színpadi esten léptek fel együtt, időnként koncerteken is. A mostani kiállítás képeken keresztül kalauzolja a látogatókat egy sajnos rövid, de annál gazdagabb, tartalmasabb művész színházi, filmes, zenei világába.
Ezzel az eseménnyel nem csupán Tompos Kátya tehetségét ünnepeljük, hanem a színházhoz vagy inkább összművészethez fűződő különleges elhivatottságát, szenvedélyét és kreativitását is.
Szőcs a színházi szakmában nem ismer olyan sokoldalú embert, művészt, aki a reggeli kávé helyett rendre egy szemléletet festett vászonra. „A színház felé tömegközlekedve dalszöveget írt magának.” Miközben istentelen nehéz szerepet próbált, hatalmasakat énekelt, arra is szakított időt, hogy a kollégáit heccelje, valamivel megviccelje. A forgatási szünetekben a délelőtt írt dalszövegét kezdte el megzenésíteni.

8
Isten tengerén
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!