2024. június 15., szombatMa Jolán napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 397,00 Ft | USD: 371,00 Ft | CHF: 416,00 Ft
2024.06.15. Jolán Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 397,00 Ft | USD: 371,00 Ft | CHF: 416,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Lekerül a műsorról az Alföldi Róberttel és Stohl Andrással futó darab

Hirdetés

Lekerül a műsorról az Alföldi Róberttel és Stohl Andrással futó darab

Aki szeretett bele bármikor, bármilyen színielőadásba, az nyilván átesett már egy-két fájó búcsún, darabtemetőn. És bár nehéz egy ilyet elfogadni, mégis hozza magával az új „szerelem” lehetőségét, hogy jöhet akár valami jobb is, hiszen a színház, a társulat él tovább. Ám az tud igazán fájni, amikor úgy tűnik el a kulturális életből tizenhat produkció, hogy nem marad utánuk semmi, csak nagy kérdőjelek. Hogy legalább a kérdések ne lógjanak a levegőben, a válaszokért megkerestük Zsedényi Balázst, a Kultúrbrigád és az Átrium Színház operatív igazgatóját.

Rögtön az elején tisztáztuk, hogy maga a színházi épület továbbra is működni fog, hogy pontosan milyen formában, az még kérdéses, illetve ez majd a tulajdonosok döntésén múlik. Abban viszont nincs változás, hogy a Kultúrbrigád produkciói a továbbiakban itt nem lesznek láthatók.

Belefáradtak a szélmalomharcba

„Nekünk mint üzemeltetőnek, 2024 júliusában lejár a szerződésünk, és bejelentettük, hogy nem is szeretnénk meghosszabbítani, mert abban a keretben, ahogy eddig működtünk, nem tudjuk tovább folytatni. Egyszerűen nem fenntartható, mert felemészti az összes emberi és anyagi energiánkat. Hat éve széllel szemben próbálunk valahogy lavírozni, és elfáradtunk.

Hirdetés

Ráadásul lelkileg is megvisel minket, hogy mennyire méltánytalan ez a helyzet, egy olyan teljesítmény után, ami miatt egyáltalán most az Index is kíváncsi arra, mi lesz velünk. Hiszen az lenne a normális, hogy ez virágozzon tovább, tekintve, hogy az előadásaink kifejezetten sikeresek és általában telt házasak

– mondja az operatív igazgató. 

Zsedényi nem titkolja, hogy terembérletet nem kellett fizetniük, az Átrium Színházat a tulajdonosok kvázi mecénásként ingyen a rendelkezésükre bocsátották, ám fenntartási költségei is hatalmasak egy ilyen intézménynek. Kezdve a brutálisan megemelt rezsitől az állagmegóváson át a felújításig. A másik oka annak, hogy fel kellett adniuk a működésüket az, hogy megszűntek az állami támogatások. Erről így beszél: „Ezt abból a kontextusból érdemes nézni, hogy egy hasonló méretű színház Magyarországon mennyi állami támogatással működik, függetlenül attól, hogy milyen a művészeti arculata, és hogy sikeres-e vagy nem. Még a bulvárszínházak is több száz milliós állami támogatással tudnak csak életben maradni.

Végtelenül álságos azt mondani, hogy a függetlenek éljenek meg a piacról.

Mutassák meg azt a piacot! Egyébként mi megpróbáltuk, de képtelenség ezt hosszú távon vinni. Ezért is fejezzük be.”

Felvetődik a kérdés, mennyiért kellett volna adni a jegyeket, hogy támogatás nélkül is fennmaradjon a társulat. Az operatív igazgató azt feleli, csak viszonyszámot tud mondani, mert reális jegyárakon gondolkozni csak reális piaci helyzetben lehet. Ha az átlagjegyár 8 ezer forint helyett mondjuk 15 ezer forint lenne, akkor talán már rentábilis lehetne egy előadás.

De nem tehetjük meg, hogy felvisszük az árakat, hiszen ha senki más nem emel, akkor nyilván a nézők oda fognak menni, amit meg tudnak fizetni. Az nem igazán jut eszükbe az embereknek, hogy az olcsó jegyekhez ők már rég hozzátették az adójukat, hiszen azt az állam támogatásként elutalta a kiváltságos színházaknak. Így működik jelenleg a kultúrafinanszírozás. Vagyis a színházak – különböző arányban – közpénzt kapnak azért, hogy működni tudjanak. Ha pedig ebből mi kinullázódunk, akkor nem fenntartható a működés.

Zsedényi Balázs 2018. szeptember 1-én

Zsedényi Balázs 2018. szeptember 1-én

Fotó: Huszti István / Index

A mecénások akkor tűntek el, amikor a TAO

kulturális irányítás azt mondja, mecénásokat kell bevonni, csakhogy ennek a lehetőségét épp ők tették lehetetlenné a TAO eltörlésével. Tehát nincs meg a törvényi támogatás. „2017-ben öt előadást magánszemélyek és cégek finanszírozásával hoztunk létre. Volt egy kiszámítható jogi környezete annak, hogy ha sikeresek vagyunk, milyen anyagi következményekkel számolhatunk.

És nem, nem jachtot akartunk venni, hogy az Adrián bulizzunk.

Azok az emberek és cégek, akik anno minket támogattak, az esetek többségében azt mondták, hogy most ideadják ezt az összeget, és remélik, leszünk annyira sikeresek, hogy ezt vissza tudjuk adni, amit aztán ismét szívesen beforgatnak egy új produkcióba. Ez persze már történelem, de az a bizonyos mecenatúra, amit most hiányol a kulturális miniszter, az létezett – állami segítséggel.”

Zsedényi Balázs elárulta azt is, hogy bár látszólag nagyon sikeresek, hiszen szinte minden este telt ház előtt játszanak, bizony nekik is voltak bukásaik, és azokat is kell tudni finanszírozni. Mert az pont annyiba kerül, mint a siker, de csak a premier után derül ki, érdemes volt-e pénzt tenni bele.

Ha az ember elővesz egy musicalt, tegyük fel, ez Az Őrült Nők Ketrece. Tegyük fel, felkéri Alföldi Róbertet rendezőnek és Stohl Andrást az egyik főszereplőnek, akkor azt is feltesszük, hogy legalább ötszázszor fog menni. Ezt gondoljuk előre. Ehhez képest a bemutató napján a meghirdetett tíz előadásból nyolc volt eladva. Aztán robbant, persze, de tuti siker nincs.

Zsedényi így folytatja: „Nyilván nagyobb az esélye erre, ha ismert rendezőt, ismert színészt, ismert darabot választunk. De ha csak ezt csináljuk, egyrészt […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2024/05/30/atrium-szinhaz-kulturbrigad-zsedenyi-balazs-alfoldi-robert/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Udvaros Dorottya visszatér a Katona József Színház színpadára

Udvaros Dorottya harminc év után vendégművészként visszatér a Katona József Színház színpadára – írja a …