Ma este minden gyertya Nádasdy Ádámért ég, ma este minden vers Nádasdy Ádámról szól, és Nádasdy Ádámért szól.
Alig egy nappal azután, hogy a magyar kulturális életet megrázta a hír, hogy Nádasdy Ádám elhunyt, a Magvető Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) példás gyorsasággal és profizmussal szervezte meg a közös virrasztást. A múzeum dísztermének patinás, aranyozott falai között felállított színpad puritán egyszerűsége a gyász és az emlékezés csendjét hirdette. Középpontban egy kivetítő állt, amelyről Nádasdy Ádám portréjai tekintettek le a megemlékezőkre – azzal a jellegzetes, tiszta és átható tekintettel, amelyet mindannyian ismertünk. Mellette, egy kisasztalon, köteteinek tornya tornyosult, mint életművének kézzelfogható bizonyítéka, felette a mikrofon várta a felolvasókat.
Török Petra, a PIM főigazgatója megnyitójában feltette a kérdést, amely sokakban megfogalmazódott. „Milyen a született tanár? Milyen tanár a költő, milyen egy megszállott nyelvész? Milyen egy elszakadt bordás? Olyan, amilyen Nádasdy Ádám volt. Minden egyes alkalommal sziporkázó tudásával, szellemes és kedves személyiségével elvarázsolta azokat, akik részt vettek a programjainkon” – fogalmazott a főigazgató. A Magvető Kiadó nevében Dávid Anna igazgató, Turi Tímea főszerkesztő köszöntötte a megjelenteket. Turi egyebek mellett elmondta, hogy ha valamit tanulhattunk Nádasdy Ádámtól, az az, hogy a szabályok és rítusok mennyit segíthetnek az ember nehéz érzelmi gyakorlataiban. És az este lényege éppen ez:
Nádasdy Ádám saját szövegeivel és szavaival emlékeztek rá a résztvevők.
A szervezők rövid felolvasásokra kérték a megjelenteket, akik hármasával járulhattak a mikrofonhoz, hogy az életmű darabjaival töltsék meg a Károlyi-palota dísztermét.

18
Szavak a hiány ellen
A megemlékezésre igazi tömeg gyűlt össze, a Károlyi-palota két terme is teljesen megtelt tisztelőkkel. Az emlékezés ezt követően Tóth Krisztina felolvasásával vette kezdetét, akit férje, Nicolas Richter követett a mikrofonnál. Majd Grecsó Krisztián lépett a közönség elé. A felolvasók sorát Máté Gábor folytatta két verssel, majd a második blokkban Wirth Imre és G. István László követték egymást. Az elhangzott művek Nádasdy Ádám sokszínűségét idézték meg:
- Orzóy Ágnes a Vaksi szemű perspektívái című írást,
- Darvasi László az Ezüstfehér hold című verset,
- Szijj Ferenc pedig szintén egy lírai darabot választott.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!