Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A magyar irodalmi emlékezet egyik legkülönösebb adósságát igyekszik törleszteni az a hiánypótló tanulmánykötet, amelyet 2026. március 17-én mutattak be a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az iASK (Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete) és a Gondolat Kiadó közös gondozásában megjelent Az otthontalanság poétikája. Tanulmányok Agota Kristofról nem csupán szakmai munka, hanem mélyen szimbolikus gesztus is: kísérlet a világhírű írónő végleges szellemi „hazahozatalára”. Nem véletlen, hogy a kiadvány már az Index év eleji, 2026 legfontosabb irodalmi újdonságait szemléző válogatásában is kiemelt helyen szerepelt.
Másodlagos szégyenérzet
A beszélgetést Szolláth Dávid irodalomtörténész moderálta, aki rögtön a felütésben rámutatott arra a feszültségre, amely Agota Kristof globális kultusza és a hazai recepció kései ébredése között feszül.
Évtizedek óta fennállt az a furcsa helyzet, hogy miközben a szerző nemzetközi elismertsége hihetetlen méreteket öltött, itthon egyfajta »másodlagos szégyenérzet« kerítette hatalmába a szakmát és a magyar olvasót.
Ez a rossz érzés abból a felismerésből fakadt, hogy mennyire gazdagnak hisszük magunkat irodalmi kincsekben, miközben a legnyilvánvalóbb értékeinkre, a világhírű magyar származású alkotókra sokszor nem jut elég figyelem.
Ez a kötet Szolláth szerint éppen ezt a mulasztásból fakadó szégyenérzetet hivatott csökkenteni.
Kovács Ágnes, a kötet egyik szerkesztője felidézte, hogy a könyv megszületése heroikus és viszonylag gyors folyamat volt, amely mögött az iASK-ban működő Agota Kristof-kutatóműhely állt. A munka során tizenhat szerző fogott össze, hogy különböző nézőpontokból – a helytörténeti mikrovizsgálatoktól kezdve a kőszegi gyökerek feltárásán át egészen a berni hagyaték alapkutatásáig – járják körül az életművet. „A cél egyértelműen a hiánypótlás volt: olyan tudományos bázist szerettek volna létrehozni, amely referenciaként szolgálhat a jövő kutatói számára, és végre magyar nyelven is méltó helyre emeli az írónőt.”
Rigid valóság
A diskurzus középpontjában mindvégig a „Kristof-jelenség” titka állt: mi az oka ennek a páratlan világhírnek? Deczki Sarolta irodalomtörténész, a kötet másik szerkesztője elmondta, hogy bár korábban is foglalkoztak a szerzővel – említve a Forte Társulat színházi előadásait vagy Szász János filmadaptációját –, a szövegek ereje még mindig elemi hatású.
A titok a nyelv »semmitmondó« puritánságában és szikárságában rejlik. Ez az a sajátos, szinte nyelvkönyv-szerű francia nyelv, amelyet az írónő kényszerűségből, a menekültlét hiányaiból épített fel, és amely éppen eszköztelensége miatt vált univerzálissá.
– fogalmazott Deczki Sarolta, hozzátéve, hogy a mű nem csicsázza fel a rigid valóságot, és mivel nincs szorosan helyszínhez kötve, egy francia vagy olasz olvasó éppúgy magára ismerhet benne, mint a magyar, aki a sorok között felsejlő kőszegi vagy háború utáni tájakat azonosítja […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!