Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hiába nevezte Csák János kulturális és innovációs miniszter hamis állításnak a színházak és a zenekarok központosítását, a birtokunkba került előterjesztésből az derül ki, hogy minden egy irányba mutat: a kormányzat kulturális stratégiáját a Nemzeti Kulturális Tanács alakítja, ez pedig az úgynevezett kultúrstratégiai vagy nemzetstratégiai intézményeken keresztül valósul meg vármegyei szinten. Aki jól teljesít, a kulturális és innovációs minisztertől Címet és Díjat is kaphat.
Vagyis minden beigazolódott, amit korábban megírtunk: a készülő új kulturális törvény (hivatalos nevén a kulturális feladatellátásról szóló törvény) úgy egységesíti a kulturális szereplők szabályozását, hogy közben
erősen centralizálja, vagyis központosítja a működésüket.
A korábbi tervezet után, amelyről már beszámoltunk, most az Index birtokába jutott immár a kész előterjesztés is, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium nyújt be a kormánynak, ez után kerülhet a törvényjavaslat az Országgyűlés elé. Ez alapján
megnő az úgynevezett kultúrstratégiai nemzeti intézmények szerepe,
a vármegyei hatáskörű kulturális szervezeteknek ezeknek az intézményeknek kell megküldeniük az éves munkatervet, üzleti tervet, szolgáltatási tervet és beszámolót véleményezésre. Ezáltal valósul meg „a vármegyei szakmai együttműködések koordinációja, a szakmai programok összehangolása”.
Kiemelt szerep jut a Nemzeti Kulturális Tanácsnak (NKT), amely a kormány kulturális stratégiai és kulturális ágazati javaslattevő szerve, ez a testület hangolja össze a kulturális fejlesztéseket és a kiemelt ágazati programokat. „Szakmai és módszertani szerepét minden kulturális ágazatban a kultúrstratégiai szervezeteken keresztül fejti ki” – olvasható az előterjesztésben.
Kulturális alapszolgáltatás
Az Előterjesztés a kormány részére a kulturális feladat ellátásról szóló törvényről című dokumentum Vezetői összefoglalóval kezdődik, amely tisztázza az egységes törvénnyel elérni kívánt közpolitikai célt, illetve a kormány-előterjesztés szükségességének okait. A törvényjavaslat
reflektálva a kialakult helyzetre, a társadalmi és gazdasági kihívásokra, a közösségek létrejöttét, fenntartását támogatja, ezért a kulturális alapszolgáltatások minden ágazatban egységesen kerülnek kialakításra, egymással összhangban fogalmazódnak meg. Ezek az alapszolgáltatások segítik a helyben elérhető kulturális kínálat megerősítését, a közösségek és a helyben tartás fontosságát.
Az előterjesztésben erős hangsúlyt kap a közösségek szerepe, illetve az, hogy a „kulturális alapellátáshoz” mindenkinek joga van. A közösségi és kulturális élet erősíti a helyben maradás szándékát: a gazdasági tényezők mellett a kulturális tényezők hatnak legerősebben a település népességmegtartására – írják.
Megvalósul a kulturális alapellátás, egységes kulturális módszertani koordináció jön létre,
a kultúrstratégiai intézmények magas minőségű, értékalapú szolgáltatásai széles körben eljutnak vidékre.
Az előterjesztés leszögezi, hogy „a nemzeti kultúra megőrzése és a nemzeti identitás megerősítése kiemelt feladat. A kormány biztosítja, hogy minden magyar állampolgár számára elérhető legyen a kulturális alapellátás lakóhelytől függetlenül”. A kulturális feladatellátásról szóló törvény „az intézményi működés és támogatási rendszer átalakításával egyben meghatározza a kulturális ágazat irányítását, felügyeletét és az ellenőrzését is”.
Közösségi központok
Az új, készülő törvény, ahogy korábban is írtuk, három törvényt kiváltva helyezi egységes rendszerbe a múzeumi, könyvtári, közművelődési, előadó-művészeti és alkotóművészeti területekre vonatkozó szabályokat, és ehhez igazodik a támogatási, a szakmai koordináló és ellenőrzési rendszer. A támogatások alapját az új kulturális statisztikai rendszer adja.
A különböző ágazatok (múzeumi, könyvtári, közművelődési, előadó- és alkotóművészeti terület) leírásakor a közművelődési terület kapta a legnagyobb terjedelmet, és magában a törvényjavaslatban is kiemelt szerepet kap a közművelődés. Az előterjesztés alapján ezen a területen is egységesítés történik, ugyanakkor „megőrződnek a különbözőségek is (népfőiskola, népi alkotóház)”.
- A háromezer fő alatti településeken egységes közösségi tér láthatja el a közművelődési és könyvtári, de akár a muzeális és művészeti feladatokat is,
- az ötezer fő feletti településeken közösségi központ jön létre.
A nemzetstratégiai intézmények fent említett magas minőségű, értékalapú szolgáltatásait valószínűleg ezekben a terekben mutatják majd be. Ezen a ponton ér tehát össze a kultúrstratégiai intézmények szerepe a közművelődéssel.
A könyvszakmát érdekelheti leginkább, hogy létrejön a Nemzeti Könyvkultúra Kuratórium, a miniszter könyvszakmai tanácsadó testülete, amely az Országos Széchényi Könyvtár szervezeti egységeként működik. „Létrehozva ezzel az egységes, értékelven működő települési könyvellátást, ami által minőségi értékalapú kiadványok kerülnek minden ötezer fő alatt település közösségi terébe, közösségi központjába.”
Országos ellenőrzési rendszer
Az előterjesztés kitér a támogatásra is. Eszerint az állami és az önkormányzati támogatások átláthatóságának biztosítására minden kulturális szervezetnek kötelező szolgáltatási tervet készíteni, amiből láthatóvá válik a kulturális alapfeladat-ellátás. A szolgáltatási tervben megjelennek az állami támogatások mellett a további bevételi források és azok szakmai feladatokra történő felhasználása is, ezáltal átfogó kép alkotható a támogatásokról és azok felhasználásáról.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!