Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mindent letaroló sikere után nem volt kérdés, hogy a 2009-es Avatarnak folytatást kell kapnia. Bár akkoriban folyamatosan olvasni lehetett pletykákat a film körüli munkálatokról, a második rész végül csak 13 évvel később, 2022 decemberében érkezett meg – ami előtt rengetegen értetlenül álltak. Pedig nem arról volt szó, hogy James Cameron – vagy a színészek – egyszerűen lusták lettek volna belevágni a folytatásba. A válasz a rendező maximalizmusában és egy elképesztő logisztikai döntésben rejlik, Cameron ugyanis nem egy filmet, hanem egy egész sagát készített elő egyszerre.
Az Avatar: A víz útja és a 2026-os gálán is szóba kerülő Tűz és Hamu forgatása szinte teljes átfedésben zajlott, mivel a legfontosabb cél az volt, hogy a gyerekszínészek ne nőjenek ki a szerepükből a részek között – khm, Stranger Things. Cameron azonban falakba ütközött: a technológia, amivel a fejében létező világot rögzíteni akarta, 2010 környékén még egyszerűen nem állt készen. A legnagyobb kihívást a víz jelentette, amely a digitális mozgásrögzítés egyik legnehezebb közege. Mint ismeretes, korábban a filmiparban vagy „szárazon” forgattak víz alatti jeleneteket köteleken rángatott színészekkel, vagy búvárfelszerelésben, ami viszont eltorzította az arcjátékot. Cameron azonban kijelentette: nála csak a valódi érzelmek fogadhatóak el, így előbb meg kellett építenie a világ egyik legfejlettebb víz alatti forgatási rendszerét.
Maximalizmus csúcsra járatva
És hát meg is építette, pontosabban építtette. A forgatáshoz egy gigantikus, mintegy 3,4 millió literes tartályt húztak fel, amely képes volt hullámokat és áramlatokat szimulálni, a legnagyobb technikai akadályt, a fény visszaverődését ugyanakkor önmagában még nem orvosolta. A problémát az jelentette, hogy a vízfelszín tükröződése gyakran összezavarta a mozgáskövető kamerákat. A megoldást végül milliónyi apró, fehér polimer golyó jelentette, amelyeket a víz felszínére szórtak. Ezek átengedték a színészeket, amikor például feljöttek levegőért, de tompították a tükröződést, így a kamerák jóval pontosabban rögzíthették a mozdulatokat a mélyben is. Ehhez speciálisan fejlesztett kamerarendszerek és szoftverek társultak, amelyek képesek voltak korrigálni a vízben jelentkező optikai torzulásokat is.
A csúcstechnológia ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a színészekre kevesebb munka hárult volna. Szinte a szereplőgárda összes tagjának – köztük a 70-es éveiben járó Sigourney Weavernek is – meg kellett tanulnia hosszú percekig visszatartani a lélegzetét, a levegőbuborékok ugyanis szintén megzavarták volna a digitális rögzítést. Kate Winslet például több mint hét percig bírta odalent, amivel minden korábbi filmes rekordot megdöntött.
A fejlesztések nemcsak a víz alatti látványt alapozták meg, hanem lehetővé tették azt a folyamatosságot is, amit a Tűz és Hamuban láthatunk. A film egyedülálló módon ötvözi a fizikai valóságot a digitális adatokkal: a színészek mozgását egy infravörös kamerarendszer figyelte a víz alatt és felett is, miközben a testükre helyezett markerek segítségével a rendszer folyamatosan rögzítette a mozdulatokat. Ez a módszer garantálta, hogy a Na’vi karakterek mozgása ne animáltnak hasson, hanem minden egyes izomrándulás, a víz ellenállása vagy a test súlypontjának eltolódása biológiailag hiteles legyen. Cameron nem elégedett meg azzal, hogy valami jól néz ki, a film minden egyes képkockájának meg kellett felelnie a fizika törvényeinek.
Tűz, hamu és egy kis mesterséges intelligencia
Míg A víz útja a folyadékok dinamikájáról szólt, a Tűz és Hamu egy új elemet is megpróbált a középpontba helyezni, a tüzet. Cameron ehhez a Wētā FX csapatát kérte fel, hogy fejlesszék tovább a stúdió fizikai alapú szimulációs rendszereit, amelyek nemcsak megrajzolják a lángokat, hanem modellezik a hőterjedést, a gázok áramlását és a füst viselkedését is. Ennek eredménye lett az, hogy a nézők minden korábbinál részletgazdagabb tűzhatásokkal találkozhatnak a vásznon.
A film másik nagy áttörése a neurális hálózatokon alapuló arcrögzítési technológiák alkalmazása volt. Cameronék […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!