Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hogyan jött létre 1955-ben, éppen 70 évvel ezelőtt a Magvető Kiadó? Mi jellemezte az ötvenes évek kiadói rendszerét? Miképpen működött ez a szisztéma a rendszerváltásig? És mi történt a rendszerváltáskor? Ezekről beszélgetett 2025. március 18-án László Ferenc történésszel és Szabó Tibor Benjámin könyvkiadói szakemberrel a sorozat házigazdája, Szegő János szerkesztő a Magvető Caféban.
Felülértékelt jelentőség
László Ferenc úgy véli, Képes Géza – aki egyik alapítója volt a Magvető Könyvkiadónak – első nyilatkozataiból is látszik, hogy olyan irányt választottak, amely nem a pártpolitikai irányítást oldja, hanem a kultúrpolitika monopol jellegét. A kiadó a Magyar Írószövetséggel együttműködve olyan írókat karolt fel, akik addig mellőzve voltak, mint Füst Milán, vagy évekig politikai viták kereszttüzében álltak, mint Déry Tibor, de ez a törekvés megtorpant, amikor Képest elküldték a kiadótól. 1957-ben Vadász Ferenc író vette át a helyét, de ekkor már olyan arculata lett a Magvetőnek, amely jelezte, bátrabb lesz, mint az addigi Szépirodalmi Kiadó. Később aztán,
amikor 1961-ben Kardos György került a kiadó élére, ez a merész arculat kiteljesedett a negyedévszázados vezetése alatt.
Szabó Tibor Benjámin elmondta, hogy a Kádár-korszak marxista ideológiájában a magas művészet a propaganda eszköze volt, amelyben a kiadói főigazgatóságot is kontroll alatt tartották. A rezsim úgy tekintett a kultúrára, amelynek feladata, hogy a hatalmat támogassa. László Ferenc szerint
a szocialista államhatalom a XX. század második felében a magas- és könyvkultúra jelentőségét felülértékelte.
Szabó egyetértett az előtte szólóval, majd hozzátette, hogy a magyar könyvkiadás az ötvenes, hatvanas évekbeli amerikai könyvtermés mintegy felét kimetszette, legfőbb részt a szórakoztató irodalmat, úgy hitték, ez a fajta irodalom erősíti a hamis tudatot, vagyis elhiteti, ha hős vagy, le tudod győzni a rendszert. László Ferenc szerint ebből a szempontból a Magvető a Kardos érában új szemléletet hozott, felvállalta ezt a vonalat Rejtő Jenő, Agatha Christie vagy Gardner regényekkel, amelyek kifejezetten népszerűek lettek.
De mindig jelezni kellett, hogy ezeknek a bevételéből tudják támogatni a kortárs magyar irodalom megjelenését, vagyis mentegetőzniük kellett
– jegyezte meg Szabó Tibor Benjámin.
A cenzúra szintjei
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!