A Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményében szereplő, Y generációs fiatalok munkáira fókuszáló kiállítás célközönsége is ez a korosztály, vagyis az 1981 és 1996 között született „millennialok”. A generációkutatók által közismertté tett osztályozási rendszer az amerikai társadalomtudományok nemzedéki gondolkodásmódját vette át, ám az ezredfordulón beérő fiatalok más és más élményekkel gazdagodtak a világ különböző pontjain.
A popularizált amerikai gondolkodásmód így nem illeszkedik pontosan a magyar valóság történeti szövetéhez. A kiállítás pontosan erre a különbségre hívja fel a figyelmet.
A hazai generációs élményeket megváltoztatta a társadalomtörténeti miliő:
- a rendszerváltás gyerekkori élménye,
- a nagypolitika pályaíve,
- valamint a műtárgypiac bukdácsolása és szárnyalása is.

15
Folyamatosan változniuk kellett
Ahogy minden generációnak megvoltak (és vannak) a maga jellegzetességei, úgy az Y nemzedék is saját útját járja a kortárs magyar képzőművészetben. Bár azt hinnénk, a Z generáció „kezdte”, valójában már a milleniál alkotók is eredendően digitális bennszülöttek, akik gyerekként a fogyasztói kapitalizmusban, reklámok és termékek között eszméltek, nevelkedtek, szocializálódtak.
Kamaszként és fiatal felnőttként egy turbulens, gyorsan változó világban találták magukat, amely rányomta a bélyeget alkotói pályájukra.
A 2008-as világgazdasági válsággal a piaci összeomlás negatív oldalát is megtapasztalták, miközben egyetemistaként belenőttek a kortárs művészeti konceptkánonba. Uniós állampolgárként már rezidensprogramokon vehettek rész, így első kézből merülhettek el a nemzetközi absztrakt akadémizmusban.
Az Y generációs művészekre az elmúlt […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!