Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Sokan emlékezhetünk A fodrásznő férje (1990) című francia filmből arra a jelenetre, amikor a fodrásznő a kuncsaft fejét két dús keble közé szorítva mossa, dörzsöli, masszírozza – kevés ennél erotikusabb jelenet van a filmtörténetben. De ha ezt a filmet nem is, számos más ikonikus, hajjal kapcsolatos mozit fel tudunk idézni: ott a Hair (1979), a Grease (1978), a Hajlakk (2007), a Fújd szárazra, édes! (2001). A filmekben a hajkorona mellett a haj lehetséges elvesztésének legalább akkora jelentősége van, ahogy például a Sörgyári capriccióban (1981) a méteres hajzuhatag levágásának.
Ezen filmek mindegyikéből szerepel egy-egy kocka abban az összeállításban, amit A jólfésültség története című kiállításon láthatunk – és ez csupán egy a sok kultúrtörténeti érdekesség közül. A Kiscelli Múzeum Sziklapincéjében berendezett tárlat elképesztően széles skálán mutatja be fejszőrzetünk – haj, bajusz, szakáll – színházi, irodalmi, popkulturális, divattörténeti, orvosi, biológiai, ipartestületi, etnográfiai, kultúrantropológiai, nyelvi, lélektani és társadalmi vonatkozásait. Akár egy délutánt is rászánhatunk, mire mindent alaposan végignézünk és -olvasunk.
A nagyvárosi barberkultúra
Megtudhatjuk, hogyan írta át Hollywood – a szőke színésznőkkel – a fodrászkellékek piacát, miképpen küzdünk a hajviseletünkkel az öregedés ellen, milyen hagyományok írták elő a nők hajának elrejtését, és hogyan változott meg a modern, nagyvárosi élettel a testtudat, amikor a nők már szabadon kiengedhették a hajukat.
Míg a haj levágása – különösen a nők esetében – évszázadokon át a megbecstelenítés aktusa volt, addig a hajtól való önkéntes szabadulás a belső erő demonstrációja lett
– ez pedig a rövidre nyírt bob- vagy bubifrizura titka.
A tárgykultúra is érdekes, megtekinthetjük színpadi dívák faragottcsont-hajdíszeit, Selye János belgyógyász úti borotválkozókészletét, és láthatunk olyan fodrászszéket amelyben még Babits Mihály és Karinthy Frigyes is ült. A fodrászkellékek néha kísértetiesen hasonlítanak az orvosi műszerekhez, nem véletlen, hogy a felcser és a borbély csak egy idő után lett két külön foglalkozás. De arra már a saját életünkből is emlékezhetünk, hogyan változott egy fodrászat berendezése mondjuk a 80-as évektől a mai barbershopokig.
A legizgalmasabbak azok a pillanatok, amikor ráismerünk egy-egy tárgyra a gyerekkorunkból, anyukánk hajcsavarójára és hajsütő vasára, vagy nagypapánk borotválkozó pamacsára.
A nagyvárosi barberkultúra kialakulásában pedig jelentős szerepet játszottak a romák: „A cigány férfiak számára ugyanis a gondozott arcbőr és a szépen nyírt bajusz vagy szakáll éppolyan fontos, mint a nők esetében a legalább derékig érő, fényes haj. Azt tartják szépnek, amikor egy férfi borotvált bőre alatt dús szőrzet sejthető, ezért a szakállfestés is népszerű” – olvashatjuk az egyik táblán.
Punkok és apácák
A kiállítás „szőrmentén” idéz a magyar lírából – Arany Jánostól Petri Györgyig –, de szó esik a magyar és a külföldi punkok zenéjéről (bele is lehet hallgatni) és taréjszerű hajviseletéről, a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2023/08/30/kiscelli-muzeum-a-jolfesultseg-tortenete-kiallitas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!